Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 11-12. (1977-1978) (Szombathely, 1984)

Néprajz - †Bárdosi János: A felsőszölnöki szlovén füstösház

esetben nyilvánvalóan a legegyszerűbben kivitelezhető korszerűsítési megoldásokra törekedtek. A leírtakból kitűnik, hogy megfigyeléseink, vizsgálódásaink célja a Vas megyei szlovén füstösház ismertetése, továbbfejlődési módjainak érzékeltetése és egy konkrét bontási példán történő (bemutatása volt, amely — mint láthattuk — csak egy változata a többféle korszerűsítési (megoldásnak. Végül szükségesnek érezzük, hogy itt a nyugat-dunántúli «hármas országhatár érintkező területén utaljunk a szlovén, osztrák és magyar füstösházaik, valamint a füstöskonyhás lakóépületek közötti eltérésekre, kölcsönhatásokra is, melyek az alaprajzi tagolódáson (túlmenően az egyes helyiségek ajtóinak elhelyezési, továbbá a tüzelőberendezés füstkivezetési miódszerében mutatnak különbséget. A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumba áttelepített felsőszenterzsébeti — elsőként napfényre kerülő — magyar füstösház vizsgálata,

67 valamint Szentmihályi Imre további zalai és vasi kutatásai alapján

68 a következő megállapítás rögzíthető. A magyar füstösháznál — szemben iaz osztrák és szlovén típussal — helyiségemként külön bejárat volt a tornácról és a bejáratok nem« az előtérből, pitvarból (Laube, Lafon, p'rerklet) nyíltak. így nálunk nem a pitvarból lett konyha, a füstöstházból i(Rauchstube) szoba, mánt a szomszédoknál', hanem iaz utóbbi konyhává alakult, miután külső fűtésű kályhás szobát építettek a füstösház elé, (vagy néha a helyére),

69 ami rendszerint zsilipéit boronafallal csatlakozott a már meglévő épülethez. A pitvarból nálunk kamra lett. Nem véletlen, hogy a kutatóink a ima még fellelhető füstöskonyhák méreteiből', más helyiségekhez — elsősorban a szobához — Viszonyított arányaiból is próbálnak következtetni az egykori füstösház meglétére, amely mint egyetlen fűthető helyiség a későbbi szoba és konyha funkcióit egyaránt eDátta, ezért szükségszerűen nagyobb, tágasabb volt a többi helyiségnél.

70 Amelyik régi Iboronaházban a konyha nagyobb mint a szoba, ott esetleg korábban füstösház is lehetett és a szoba későbbi toldás.

71 A füstöskonyhák tanulmányozásánál az esetleges korábbi füstösház meglétére, a tolódeszkás kisméretű ablaknyílások (tolituk) égtáj szerinti és a csatlakozó helyiségekhez viszonyított elhelyezkedése is támpontul szolgálhat, illetve meghatározó lehet. Ezek a tolódeszkás ablaknyílások ugyanis a régi füstösháznál, majd a későbbi füstöskonyhánál egyaránt szolgálták a füstelvezetést biztosító szellőzést és a helyiség bizonyos fokú megvilágítását. A magyar füstösháznál és a későbbi füstöskonyhánál a tüzelőpadkás kemence mindig az ajtóval szemben helyezkedett el, mivel így biztosíthatta legjobban az ott keletkező füst gyors elvezetését és a tüzelőberendezés előtti tér megvilágítását. Az eddigi kutatások szerint a magyar füstösháznál a kemence mindig a kamra, vagy az egykori pitvar felőli falnál volt, míg a füstöskonyhánál már a szobafal mellé építették, hogy tüzelőpadkájárói a szobai kályhát is fűlhessek.

72 A tüzelőberendezés elhelyezkedése tehát egyrészt a háztípusra, másrészt a kormeghatározásra is mérvadó lehet. Azt is megemlítjük, hogy szomszédainktól eltérően a mi füstösházainkban és füstöskonyhás lakóépületeinkiben nem találtunk szikrafogót a kemence előtti tüzelőpadka felett. Az eddigi kutatások és saját megfigyeléseink alapján úgy érezzük, hogy a magyar füstösházak esetében kétféle megoldással számolhatunk ; 1. a füstösház utáni elől nyitott vagy ajtóval ellátott pitvar létezésével, 2. a füstösházhoz köz267