Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Régészet - Tóth István: Az Iseum szobrászati díszítéséhez

SAVA RI A 9-10. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1975—1976 AZ ISEUM SZOBRÁSZATI DÍSZÍTÉSÉHEZ TÓTH ISTVÁN Évszázadok óta ismert az a szombathelyi eredetű, fehér mészkő relief-töredék, amelynek új értelmezésére az alábbiakban kísérletet teszünk. A ránk maradt darab (1. kép) egy nagyobb, minden bizonnyal több alakos kompozíció bal oldali része. A képmezőben magas, csúcsos süveget viselő, álló férfialakot látunk szemközti nézetből. Feje erősen rongált, arcvonások nem ismerhetők fel rajta. Az alak térdig érő tunicát és a vállán átvetett szíjakra függesztett, rojtos végű bőrpáncélt visel. Két karja fedetlen, lábfeje kissé töredékes, saru vagy szíjazat nyomai nem vehetők ki rajta. Mindkét karját könyökben enyhén meghajlítva, ferdén lefelé tartja, jobb kezében gömbben végződő rövid botot tart, bal kezét egy másik — hiányzó — alak keze fogja. A két kéz találkozási pontjánál egy hosszú, függőleges bot látható, nem lehet pontosan megállapítani, hogy ezt a két kéz közösen tartja-e, vagy csak az utóbbi, letört alak keze fogja. A háttérben egy balról jobbra emelkedő, ívelt formájú tárgy helyezkedik el ; ez az emlékkel foglalkozó kutatók egy részének véleménye szerint, a letört alak szárnya, mások szerint egy kifeszített drapéria részlete volna. E tárgy bal oldali csúcsos vége érintkezik az alak jobb kezében tartott bot végén lévő gömbbel. A képmezőt baloldalt egyenesvonalú, profilált keret határolja, amely fent az ún. pannonnoricumi volutás keretdísz szép példájába megy át. A relief alsó részén hiányzik a keretelés : a hornyolások lépcsősen érintkeznek az alaplap síkjával. A jelenet fülkeszerűen mélyített háttérben helyezkedik el. A kő felső élén látható négyszögletes nyílás arra utal, hogy a relief falba illesztve, egy épület díszítésére szolgált. 1. Az eddigi vélemények Az emlék lelőhelyét nem ismerjük, Bél Mátyás már a Püspökvár kapujának falában látta, ' az Iseum homlokzati frízében elhelyezett Anubis-relief

2 szomszédságában. Kéziratában a dombormű hevenyészett rajzát is megadja (2. kép.)

3 Megemlíti a követ Schönvisner István is, szintén kép kíséretében (3. kép).

4 E két korai ábrázolás egybevetése alapján valószínűsíthető, hogy a töredéken látható férfialak feje a 18. sz. végén még ép volt: mindkét rajz feltünteti ugyanis az arcvonásokat, a fejen lévő süveg alakja tekintetében a két ábrázolás erősen eltér egymástól : itt inkább Schönvisner illusztrációja tűnik megbízhatónak, amennyiben a sima felületű, kúpos tetejű süveg alakja jobban megfelel a mai töredékes állapot valószínű kiegészítésének. Röviden leírja a töredéket Maionica és Schneider régészeti útinaplója.

5 Ők az alakról, mint sisakos, bal kezében sceptrumot tartó római harcosról (Krieger) beszélnek, a jelenet hátterében látható ábrázolást pedig drapériának tekintik. Paulovics István, a szombathelyi kőtár vezetőjében

6 csupán pár szóval jellemzi a reliefet, szerinte az emlék jobb oldalán „egy másik alâk jobb karja és szárnya látható". Rendeltetését tekintve, mithologiai jelenetes sírkő töredékének véli. 93