Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Ács Zoltán: Hans Sachs és költészetének kőszegi vonatkozásai

eltérő számok abból adódhattak, hogy egyesek csak a nagyobb ostromokat vették figyelembe. A török, miután elvonult Kőszeg alól, betört Ausztriába. Bécs ostromát azonban már nem vállalta, és szeptember 10-én megkezdte visszavonulását Stájerországon és Szlavónián keresztül. Hans Sachs verséhez Erhard Schön készített rajzot, amelyen a szultán felvonulását és Kőszeg ostromát ábrázolta. Hans Sachs nem volt különleges egyéniség, még kevésbé költőóriás. Nagysága nem mérhető Goethe-hcz vagy Schiller-hez. A korai polgárság optimista képviselője volt, aki értett ahhoz, hogy megnevettesse és elgondolkoztassa az embereket. Goethe a „Hans Sachsens poetische Sendung", 1776 (Hans Sachs költői küldetése) című versében a „valóban mesteri költőnek" hódolt, kiemelve annak népiességét, ami leginkább nyíltszívű őszinteségében nyilvánult meg. Műveinek főleg életközelsége volt az, amely a nagy német zeneszerzőt, Richard Wagnert is megihlette. A Nürnbergi mesterdalnokok című operájának librettója Deinhardstein „Hans Sachs" című színjátékénak, E. T. A. Hoffmann „Meister Martin der Käfer und seine Gesellen" című novellájának és Wagenseil „Buch von der Meistersinger holdseligen Kunst" című munkájának felhasználásával íródott. A többi Wagner-operákkal ellentétben itt nincs nyoma a dagályosságnak, a patetikusságnak. A Mesterdalnokok nyelve közvetlen, mondhatni népi humorral fűszerezett, minden sorából a meleg emberség árad. Az operában felcsendülő himnuszban Wagner méltó emléket állított Hans Sachsnak. IRODALOM 1. Geschichte der deutschen Literatur von 1480 bis 1600. (Berlin, 1961) 2. Halász Előd: A német irodalom története (Bp. 1971) 3. Pukánszky Béla: Sebastian Tinódi und der deutsche Zeitungsgesang. Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegium Hungaricum in Berlin. Dem Andenken Robert Graggers gewidmet. (Berlin, 1927) 4. Pukánszky Béla: Mohács és az egykorú német közvélemény. In: Mohácsi Emlékkönyv (Bp. 1929) (Szerk. : Lukinich Imre) 5. Sinkovics István: Kőszeg védelme 1532-ben. Vasi Szemle. III. (1963) (Szerk. Horváth Ferenc) HANS SACHS UND DIE KŐSZEGEK BEZIEHUNGEN SEINER DICHTKUNST ZOLTÁN ÁCS Der Verfasser beschreibt anläßlich der 400jährigen Jahreswende des Todes von Hans Sachs den kurzen Lebenslauf des Vertreters des protestantischen Zunftbürgertums. Er war einer der fruchtbarsten Dichter aller Zeiten. Voll unermüdlicher Schaffensfreude hat er sich bis ins hohe Alter in allen Gattungen dichterisch versucht. Wie kein anderer seiner Zeitgenossen hat er es verstanden, dem biederbürgerlichen Inhalt eine volkstümliche Form zu geben. Der Nürnberger Schuhmacher hat nur eine kurze Zeit sein Handwerk getrieben; später scheint er sich jedoch nur der Dichtkunst gewidmet zu haben. Scholastisch-schulmässige Stoffe bestimmten zuerst seine Thematik. Dann folgte er einer schon von Hans Folz eingeschlagenen Linie. Die reichen Eindrücke seiner Wanderschaft (nach Handwerkerbrauch begab sich der 17 jährige Schuhmachergeselle auf die Wanderschaft), das vom Volke gesungene Lied, die Bilder von Landschaften und Menschen — all dies wollte Hans Sachs auch im Meisterlied zu Gehör bringen. So umfassen seine Mesiterlieder eine Fülle ver281