Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Bariska István: Kőszeg város címerének megújítása

2. Kőszeg 1446-os címere, pajzstartók nélkül. 2. Wappen von Güns aus dem Jahre 1446, ohne Schildträger rosfal és a cölöphelyen emelkedő bástyatorony. Ennek a címerképnek az átvétele történetileg is nagyon indokolt. Kőszeg kimondott védelmi, azaz vártelepülésként született. Városfalai 1336—1392 között az Anjou-uralkodók alatt épültek fel, bástyáinak jó része pedig 1531—1564 között. A város a maga átütően stratégiai funkcióját csak a 17. század közepén vesztette el. A belvárost körülvevő egykori védelmi rendszer helyreállított részletei és maradványai ma is jól láthatók. S még valami : a helyi lakosság történeti tudatát ma is alapvetően meghatározza az 1532-es török ostrom historikus sikerélménye. Tulajdonképpen ebben is a védelmi funkciót mentette át az utókor. A címer jelképével szemben támasztott közérthetőség követelménye is adva volt az új címer alkotóközössége számára. A régi címerkép tulajdonképpen csak két olyan részletet tartalmazott, amelyek tipikusan a feudális motívumkincs anyagát képezték. Az egyik ilyen elem a címerpajzs szívében található háromágú királyi lombkorona volt. Világos, érthető utalás arra a korábbi feudális kori jogállásra, miszerint Kőszeg 1328-tól királyi, 1648-tól szabad királyi város volt. Ennek azonban már az 1876-os közigazgatási reform után sem volt értelme nemhogy 1973-ban. A másik részlet nem fémre, hanem színre vonatkozik. A korábbi címerekben ábrázolt bástyatorony sisakja piros színű. Kőszeg 1532. novemberében kapta meg I. Ferdinándtól a jogot, hogy irataikon vörös viaszpecsétet használhat. Noha ez a gesztus csaknem száz évvel későbbi III. Frigyes 1446-os pecsétadományozásánál — a toronysisak már ezen is piros szintű —, az 1437-es városi pecsét azonban még zöld alapon készült. Az első önálló címeren alkalmazott piros toronysisakszínnek a nagyon 273