Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Bariska István: Kőszeg város címerének megújítása

SAVARIA 9-10. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1975—1976 KŐSZEG VÁROS CÍMERÉNEK MEGÚJÍTÁSA BARISKA ISTVÁN A városi címerek alkotásának legújabb kori reneszánsza lezárult. Könyvkiadásunk friss lendülettel reagált az 1975-ben megjelentetett városi címergyűjteménnyel.

1 A kötet az akkortájt városi rangon lévő 83 városi település megújított címerét ismerteti 166 színes táblán. A városi címerek megújításából nőtte ki magát az új magyar heraldika. Ezeknek a címereknek az alkotását és használatát az 1006/1974. számú minisztertanácsi határozat szabályozta. A helyi címer alkotásának jogát többek között a városi tanácsok hatáskörébe utalta. Kőszeg városa még ezt megelőzően, 1973. júniusában elfogadta új címerét. A 2/1973. számú városi tanácsrendelet már új címerének kellékeit és használatát foglalta össze.

2 Az egész műveletet hosszú előkészítés előzte meg. A munkálatok oroszlánrészét vállaló dr. Élő Antal, a városi tanács titkára alapos körültekintéssel fogott a kérdés megoldásához, bevonva a helyi levéltár munkatársait is. Alapállása nagyon is indokolt volt. Kőszeg műemlékváros. Összképén ma is annyira meghatározó elem a történetiség, hogy a régi címer kellékeinek felhasználása nélkül az új változat tartalmi kivitelezése értelmetlennek tűnt. Ennyiben könnyebb volt a vállalkozás. A tiszteletet parancsoló heraldikai hagyomány átöröklése azonban kötöttségeket is jelentett. Ez az egyik magyarázata annak, hogy Piros Tibor grafikusművész kilenc változatot készített. A Városi Tanács és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus így meglehetősen nagy kínálatból választhatta ki a legmegfelelőbbet. Helyesebben azt, amit annak tartott. A város történetében a legfrisebb címert létrehozásáig háromféle címert ismertünk. Bár a francia liliomos városi címert a megújítás nem használta, nem is használhatta fel, mint címertani érdekességet feltétlenül ismertetnünk kell. Az 57 mm átmérőjű kettős körívben csúcsban végződő pajzs található. A pajzsot egy hasítás jobb és baloldali mezőre osztotta. A mező színe vörös. A heraldikai jobb oldalon hat egész, a hasítás mentén pedig három fél francia liliom található, míg a bal oldal négyszer vágott mesteralakokat mutat. A finoman rutázott négy pólyában Chernél Kálmán a XIV. századi történeti Magyarország négy folyóját vélte felfedezni. A címerpecsét köriratának pontos szövege: „S.(igillum) Civivum De Gunsa", azaz „Kőszegi polgárok pecsétje". Jelentősége abban van, hogy ez az első XIV. századi, szerencsére pecsétnyomójában fennmaradt városi címerképünk.

3 A két első változat elhagyásával könnyebb dolgunk volt. A francia liliomos Anjou-kori címer vagy a kígyót ábrázoló Garay-féle változat jelképei már a 15. században elavultak voltak. Megtartásukat, felhasználásukat nem indokolta az sem, hogy Kőszeget az Anjou-házbéli I. Károly emelte királyi rangra 1328-ban. A Garay-család csaknem fél évszázados földesurasága a 14—15. század fordulóján ebből a szempontból csak egy címer és pecséttani érdekesség maradt.

4 A harmadik változatot III. Frigyes adományozta Kőszegnek 1446-ban. Habsburg Frigyes 1445-ben foglalta el a város. Ellenálló polgárai között szörnyű mészárlást végzett. Tulajdonképpen ebből a vérontásbül éppen csak mához tért városnak adta engesztelésül első önálló címerét. 271