Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Szövényi István: A kőszegi kálvária templom története

A Kálvária templom belső berendezésének készítése jórészt a hívek adományából helyi asztalosok, képírók és képfaragók közreműködésével folyt. A szentsírt befogadó főoltár egyszerűbb kivitelben már 1735-ben állott, ezt tíz év múlva a város jóval díszesebb szentkeresztoltárral helyettesítette, és az adományt a következő felirattal örökítette meg: Vrbs GInsIVM GrVCIfíXo De Vota ereXlt. (Kőszeg városa a megfeszítettnek fogadalomból emelte.) A kronosztikon szerint a főoltár tehát 1745-ben készült.

,4 A következő évben került sor az oltár festésére és aranyozására Faludi János özvegyének, Radosics Jusztinának adományából. A városi protokollum feljegyzése szerint a tanács Radicskovics György „egyházatyát" bízta meg, „hogy az Calvaria Hegynek gondviselésére rendelt Páterrel egyet értvén, az Képíróval megh alkudgyanak, hogy azon uj oltár mentül előbb megh föstettessék.. .'"

5 A művészi munka elvégzésére a bécsi származású Fancz Bálint képíróval igyekeztek megegyezni, aki 1737-ben azzal a feltétellel nyert polgárjogot, ha a szokott taxa helyett „50 Ftigh való képírást fogh az Calvariai oltárhoz csinálni."

16 A megállapodás azonban nem jött létre, mert a képíró a munkát 150 Ft-on alul nem vállalta, az ajándékozó pedig csak 100 Ft-ot hagyott e célra. Jobb híján kénytelenek voltak az özvegy képírónéval — bizonyára Oberer János

11 özvegyével — megegyezni, hogy legénye az 1737-ben felállított két oltárhoz hasonlóan készítse el a festést és aranyozást.

18 6. kép. Szt. Lénárd szobra a lebontott fölső kapu hídfőjéről 6. Die Statue des Heiligen Leonardus vom Brückenkopf des zerlegten oberen Tores 262