Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Helytörténet - Szövényi István: A kőszegi kálvária templom története

4. kép. Az 1947-ben leégett főoltár 4. Der 1947 niedergebrannte Hauptaltar A gyér adatokból is nyilvánvaló, hogy kezdetben csupán a szentsírt befogadó kisebb kápolna munkálatait fejezték be, és csak a szükséges pénz és építőanyag birtokában fogtak hozzá a jelenlegi templom falainak felhúzásához. Az eredeti kápolnácska ezzel feleslegessé vált, és az 1731—34. években beépült a nagyobb méretű templomba. 1735-ben a templom nyugati oldala a szőlőhegyek gondját viselő hegymester szerény hajlékával bővült. Itt helyezte el a városi tanács a vándorlása közben Kőszegre vetődött gr. Welsz Henrik képíró remetét.

7 Hogy meddig élt a világ zajától elvonultan a Kálvária első, előkelő származású remetéje, pontosan nem derül ki az egykorú feljegyzésekből. De bizonyára az ő ténykedését és járandóságát rendezte a tanács 1737-ben, mikor úgy döntött, „hogy télen nyáron az hegyen mind feőlhő ellen, mind pedigh imádsághra szorgalmatossan harangozon, s hogy Isten eő Sz : Feőlséghe továb is Városunkat, s szülehegyeinket kegyessen megh eőrizzen, eő Sz. Feőlséghénél imádságha által esedezzék, mely okokra nizve rendeltetett néki az N. Váróstul.. .pro hoc anno (erre az évre) négy kőből búzája, imposterum (a jövőben) pedigh liszen nékije esztendőnként három kőből búzája, anny rosa."

8 A puritán életű remete nagy tiszteletet ébresztett a zarándokokban, a jámbor szőlősgazdák bizonyára neki tulajdonították, hogy ebben az időben komolyabb természeti csapás nem pusztí260