Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Néprajz - Pusztainé Madar Ilona. A nemesládonyi és tompaládonyi szekér

Ládonyban igapáronként egy-egy szállítóalkalmatossága volt mindenkinek. Ez volt a szekér, másik nevén rövidszekér. A rövidszekér úgy volt megszerkesztve, hogy az egymástól alapvetően különböző teher szállításakor könnyűszerrel átalakítható legyen. Minthogy a mezőgazdasági termeivények szállíthatóságának egyik legfontosabb meghatározója a fajsúly és a térfogat, a szekér igénybevétele ezek szem előtt tartásával történik. Emberszállításhoz kassal ellátott ró'vz'Jszekeret, szálasterményhez hosszúszekeret, szemes- illetve gumósterményhez rövzV/szekeret, fatönk szállításához hosszú nyújtós aljadeszka és oldalnélküli szekeret, trágyahordáshoz oldalnélküli rövidszekeret használnak. Nemesládonyban mintegy 5—6 embernek volt ún. kisszekere, ez rövid, kissé díszesen faragott, még díszesebben vasalt eszköz volt. Akinek erre nem jutott, kast rakott a rövidszekérre, úgy ment a lakodalomba. Nagy térfogatú, alacsony fajsúlyú takarmánynövények és a szálasgabona szállítására a hosszúszekeret állítják össze. Ez június elején vagy közepén történik, az első kaszálású széna vagy takarmány hazaszállításakor. Akinek még egy szekere van, vagy akkora pajtája, hogy a hosszúszekér elfér benne, nem szedi szét őszig, a kukorica, répa szállításának idejéig. A rövidszekér alkatrészei közül a nyújtót, az oldalakat, а fenékdeszkát és esetenként az első lőcsöket, vagy ha rakoncás a szekér a hosszú rakoncát cserélik ki. A hosszinyújtóval, a hosszioldallal és a hosszi-fenékdeszkával felszerelt alkotmány hossziszekér (ennek a neve sohasem volt csak szekér). Az első lőcsöket nem mindig cserélik ki, csak ha nagyon hosszúak, s így a szélesen kihajló oldallal nem illeszthetők össze. A hosszúszekér járulékos eszközei még : nyomórúd (5—6 méter hosszú, 6—7 cm-es átmérőjű fenyőfa rúd, vastagabbik végén be van egy kissé mélyítve, hogy a ráakasztott lánc le ne csússzon róla ; mindig a vastagabb vége kerül előre), rudallólánc az oldal felső fájának elülső végén és rudallókötél csigával a jobboldali oldalfa hátulsó végén. Ezenkívül a szekér nagyobbításának még két fokozata volt. A tehenet igázó, szegénysorsú emberek között voltak, akik szekerüket csak suberrel nyújtották meg, mások hosszi-sráglával (Magyarázatát lásd alább). Két ember kellett a szénahordáshoz. Egy adogatta : dfőhányó vagy rakodó, egy meg rakta, a szekérrakó. Petrencénként adagolták fel (a gyűjtéskor jól összehajtott csomó a szállítás során is egységként szerepel). A nyomórudat a láncos végével beleakasztották a rudazókötélbe, ott csúszott a szekér után. A földre kiérve lebontották a láncot, a rúdszárnyak közé dobták. A nyomórudat a láncos végével beleakasztották a rudazókötélbe, úgy csúszott a szekér után. Elöl kezdték a rakást, sorba rakták hátrafelé végig, közben állandóan tiporták. Két-három petrencesort raktak az oldal közé. Mikor felértek az oldal szintjéig, egy-egy petrencéből szarvat gyűrtek, kirakták a kerékszegyre (az oldal végére) arccal a rakomány eleje felé. Ha kijjebben kellett tenni, azt mondta a hányó: „kerékszegre tedd!", ha beljebb, akkor azt mondták: „előbbre tedd!" A szarv közepe került az oldalfa végére. Utána ráléptek és egy villa szénával lefogták. Azután kialakították a másik sarkot és elöl végig kirakták, a szarvig. Ettől kezdve mentek hátrafelé, a rakomány közepetáján abbahagyták, hátramentek s ugyanúgy megszarvalták a szekér hátulsó végét, úgy jöttek előre s mikor összeértek a rakással, bevőgyelték a közepét. Rakás közben mindig erősen tiporták-taposták a rakományt. A következő sort is olyanformán kezdték, csak egy kissé előbbre rakták a szarvakat (ez a kötésnél került hátra). Négy sort raktak úgy egymás tetejére ,négy szarvast" vagy négy rendet, így nevezték. Ha valamelyik vége keskenyebb volt, azt mondták, hogy „nagyon befogtad a hátulját vagy az elejét". Igyekeztek takarosan megrakni a szekeret, mert mindenki megnézte, s ha rosszul volt rakva, kigúnyolták a rakót. Úgy formálták, hogy elöl magasabb legyen. A felsősor közepét nemcsak bevőgyelték, hanem középen magasra rakták és jól megtömték a rúd „állát", hogy a rúd ne tudjon nagyon bemélyedni. Utána rudaltak. Megkötötték a rakományt. A rakodó feladta hátul a rudat, a szekérrakó előre vitte és benyújtotta, a rakodó ráakasztotta a láncot (hogy mekkorára nyújtsa, a rakó irányította) és visszanyújtotta, a rakó végigfektet207