Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)

Régészet - Herényi István: Herény

A feltételezett arab eredetű, a bolgár népiségű Heren (Harun) akkor lehetne helytálló, ha a Bolgárföldről a X. században érkezett Billa társa nem Heten, hanem Heren lett volna.

93 így a kizárásos módszer alkalmazásával — figyelemmel a xärän szófejtésre — a Herény falvak lakóiban oszét—alán népességet látunk, mely feltehetően a kabarok három törzsével jött a honfoglaláskor Magyarország területére. Adatok hiányában nem tudjuk ma még eldönteni, hogy önálló kabar törzs lehetett-e vagy csupán az egyik kabar törzs nagy nemzetsége. Az erdélyi Harina régészeti feltárása adhatna megnyugtató választ arra a munkahipothezisünkre, hogy a Herények a Harinából és környékéről a VI. században a török népektől elszakasztott, majd a kabarokkal a X. században a magyarokhoz csatlakozott Harina népei lehettek-e. JEGYZETEK 1. Györffy Gy. : A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest, 1975. 120—121. lap/39. 40. fejezet. 2. Balsaja szovjetszkaja enciklopédia 46. kötet 74. lap.; W. Gening: Archeolohicseszkije pamjatnyiki Udmurtyii. Izsevszk. 1958. 74. lap. 2. bek. /. Erdélyi—E. Ojtozi—W. Gening: Das Gräberfeld von Newolino. Budapest, 1969. 53, 54, 57. lap. (Továbbiakban: Erdélyi: Das Gräberfeld.) 3. Erdélyi L: Das Gräberfeld 53. lap. 4. Erdélyi I. : Das Gräberfeld 53. lap. dr. Mészáros Gy. A regölyi „Aranysír". Szekszárd, 1972. 1. lap, 7. kép. 5. Erdélyi I.: Das Gräberfeld 54. lap. 6. Bakay К: A. Arch. 1970. 1—4. 450. lap. 7. Erdélyi I. : Das Gräberfeld 54. lap. 8. Erdélyi I.: Das GräberfePd 8. lap. 9. Bakay K.: Vélemény Herényi István dr. „Herény" című munkájáról. Kőszeg. (Lektori vélemény 2. lap.) 10. Fejér Gy. : Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fehér. I— XI. Budae 1829—1844. Továbbiakban F. 1282. V. 3. 118. 11. Па В.: Gömör megye I (156. I. próbanyomat) II—III. Bp. 1944—46. 2. 394. lap. Kristó Gy.—Makk F.—Szekfü L.: Adatok „korai" helyneveink ismeretéhez II. Acta historica Tomus XLVIII. Szeged, 1974. 23. lap. Továbbiakban Kristó: Acta. Csánki D.: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, Budapest, 1890. I—

V. Továbbiakban Cs. I. 135. lap. Fényes E.: Magyarország Geographiai Szótára, Pesten, 1851. I—

II. kötet 102. lap. Továbbiakban Fényes: Geographia 11 17054/1470. 12. Wenzel G.: Árpád-kori új okmánytár I. XII. Pest, 1860 74. Továbbiakban Wenzel, ÁUO. I. kötet 85. lap. 13. H. Wagner: Urkundenbuch des Burgenlandes, Graz

—Köln, 1955. I. Urk. I. Irmtraut Lindeck. Pózzá: Urkundenbuch des Burgenlandes Graz—Köln. 1965. II. Urk. II. 1.187/1323 14. Cs. IL 315.; Kristó: Acta

48/23.; Repertóriumlocorum obiectorumque in XII. Tabulis mappae regnorum Hungáriáé, Slavoniae, Croatiae et confiniorum militarium magni item principatus Transylvaiae occurentium, quas aeri incisas vulgávit Ioannes Lipszky de Szedlicsna. Budae. 1808. Továbbiakban Lip. 7, 2. lap. 15. Karácsonyi J. : A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig, Budapest, 1900. I—

III. kötet. Továbbiakban: Karácsonyi: Nemzetségek. 16. Dl 40057/1263 HO VI. 120. lap. 17. Kristó: Acta 40/23. Nyelvőr/Nyr. 41, 430. lap. F. 5, 8. 18. SO. I. 110. lap. 19. SO. I. 98. lap. 20. Dl 18483/1481. 21. Dl 41575/1464. 22—23/F. IV. 1. 415/1246. Szentpétery I.: Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. kötet, Budapest, 1923. Továbbiakban Szentpétery: Oklevelek 250. lap (831. oklevél). 169