Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)
Régészet - Thomas Edit: Savaria Christiana
Csempeszkopács csodálatos koraközépkori templomába nagyméretű római kori téglákat építettek a falba, jeléül annak, hogy a közelben római kori építménynek is kellett lennie. A magyarszecsődi templom helyreállításánál tengelyben az oltár előtt római kori téglák és falazat maradványaira bukkantak. Pornóapátiból feliratos ókeresztény síremléket ismerünk. Szombathely-Savaria ókeresztény emlékeit a munka topográfiai sorrendben sorolja fel. SA VARIA CHRISTIANA В. THOMAS EDIT A 200 éves szombathelyi egyházmegye ünnepére szerző összegyűjtötte a szombathelyi egyházmegye területére eső korakeresztény régészeti leleteket a VI. századig. A munka alapjául a Dr. Fábián Árpád püspök által 1973-ban kiadott Mappa Dioecesis Sabariensis térképe szolgált. Szombathely, Savaria városának számos ókeresztény emléke ismert és részben korábban közlésre is került. Jelen feldolgozás célja Szombathely városának, valamint az egyházmegye más településein felszínre került ókeresztény anyag közzététele topográfiai rendben. Elöljáróban szerző összefoglalót ad a pannóniai ókeresztény kutatások jelenlegi állásáról és arról, hogy a régebben és újabban felszínre került idevonatkozó leletanyag alapján hogyan áll előttünk a pannóniai korai kereszténység története és élete. A munka régészeti munka és éppen ezért a tárgyi emlékekből indul ki és ezek segítségével rekonstruálja a keresztény közösségek életét, szertartásaiknál használatos liturgikus tárgyaikon keresztül kultuszgyakorlatukat, az építészeti maradványokon keresztül szent helyeiket, sírfelirataikon keresztül temetőiket és közösségeik szokásait. A tanulmány amennyire a szűkre szabott keretek lehetővé teszik Savaria ókereszténységének, illetve a közösség két kimagasló alakjának Szt. Mártonnak a toursi püspöknek, Quirinusnak a vértanúnak Savariával kapcsolatos esemény történetét igyekszik rekonstruálni az újabb kutatások tükrében és helyenként módosítani a korábbi kutatások eredményeit. Néhány, eddig közlésre még nem került korakeresztény vonatkozású tárgy is először e helyen kerül bemutatásra és közzétételre. A szombathelyi egyházmegye területére eső Vasvár plébániájának filiajában Kismákfán került felszínre, a jelenlegi ismereteink szerint legkorábbi eucharistiás együttes egy patena és kehely formájában. Az ezüstből való consecratiós együttes feltehetően az V. század folyamán egy papi személy úti misegarnitúrájához tartozott. A patena díszítései, illetve ezek szimbolikája kifejezően szemlélteti a liturgikus tárgy tartalmát. Közepén a hétsugarú nap Sol Salutis-Salus-Mundi, Krisztust szimbolizálja. Az egymással váltakozva a patena belsejében körbe elhelyezkedő hal és kenyér szimbóluma, az utolsó vacsorát idézi. A patena peremét díszítő 13 anthropomorph szimbólum Krisztust és a 12 apostolt jeleníti meg. Krisztus alakja azáltal van kiemelve, hogy a fejeket jelző pontkörös motívum még egyszer nimbusként fölé van ütve. Az alakok közötti madarak a lélek szimbólumai. A ma már Zalaegerszeghez tartozó egykori Kaszaházáról származik az „Isten bárányát" ábrázoló bronz mécses Krisztus monogrammal a késői IV. vagy az V. századból. Párdarabja Szombathelyről ismert. Becsehelyen római kori sírból Krisztus monogrammos tégla került felszínre jeléül annak, hogy a sírba temetett személy keresztény volt. Egyházashollós korakeresztény bazilikájának oltárkorlát maradványait részben a mai templomban, részben a szombathelyi múzeum lapidáriumában őrzik. 138
