Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 9-10. (1975-1976) (Szombathely, 1980)
Régészet - Tóth István: Az Iseum szobrászati díszítéséhez
ef ill. friz elhelyezésére teremtett lehetőséget. Arra pedig, hogy a római építészet mennyire kedvelte egy-egy templom, középület eltérő méretű frízekkel való díszítését, szükségtelennek látszik közismert példák sorát felhozni. 23. Arra azonban fel kell hívnunk a figyelmet, hogy Juppiter Dolichenus ábrázolásai esetében sceptrum (ill. lándzsa) attribútummal csak a legritkább esetben találkozunk. Vö. : Merlat, Rép. (1951) No. 244, 312, 313, 315 — ezek is kivételes esetek. így a No. 244. esetében „A. H. Kan se montre assez seeptique sur l'authenticité du document, parce que Dolichenus tient la bipenne dans la main gauche, che qui, en effet, est inusité, et un sceptre dans la droite." (Merlat) ; a No. 312 esetében : „D'où l'on pent admettre que la representation. . . n'étant pas a priori une representation dolichénienne. ...".„... le dieu représenté sur notre plaquette n'est pas spécifiquement un Jupiter Dolichenus, mais simplement un Jupiter latin, utilisé pour la circonstance et designé comme dolichénien par la dédicace." (Merlat) ; No. 313: „Sous cet ensemble est représenté un Jupiter latin du même type que sur la plaquette précédente( (Merlat) ; No. 315 : „Elle (se. la représentation figurée) étudiées ..."„... un Jupiter de style latin presque identique à celui qui figure sur ma plaque no. 313, mais tenant an lieu d'une lance un sceptre ..." (Merlat) . — Már önmagukban e példák is elegendőek volnának a relief Kádár által javasolt értelmezésének óvatos kezelésére. 24. L. : Szentléleky, A szombathelyi Isis-szentély. (Bp. 1960) 15. 12. kép. — E relief eddigi számos publikációja — vö. Die röm. Steindenkmäler. . . Kat.-Nr. 71. irodalommal — közül ez az egyetlen teljes kép! A többi közlés esetében hiányzik a volutás keret. 25. Vö. mindenekelőtt: Erdélyi G., A pannóniai síremlékek ornamentikája. (Egei. 1929.) 34 ff.; valamint az újabb irodalomból: J. Klemenc, Die Keltischen Elemente auf den Grabdenkmälern von St. Peter im Sanntale. In: Omagiu lui С. Doucioviciu. . . (Bucurèsti, 1960) 303 ff. 26. Vö.: Die röm. Steindenkmäler. . . Kat.-Nr. 176. Bild 150/a. Ezen a márványszarkofágon azonban nem találjuk meg a sima, hornyolással határolt szalagmotívumot, amely a vizsgált esetben domináns elemnek tekinthető. 27. Vö. ezzel kapcsolatosan mindenekelőtt Fitz J., Septimius Severus pannóniai látogatása 202-ben. Arch. Ért. 85 (1953) 161., illetve Acta Arch. Hung. 11 (1959) 246 f., 258 f. — A későbbiekben: Z. Kádár, Die kleinasiatisch-syrischen Kulte... 67. és Die röm. Steindenkmäler ... 54.; valamint L. Ballá, Les cultes orientaux à Savaria. In: Studia ethnographica et folkloristica in hon Béla Gunda. Debrecen 1971. 472. Képviseli ezt a nézetet. — Velük szemben Szentléleky T. számos helyen (legutóbb: Die röm. Steindenkmäler. . . 41.) kísérelte meg annak igazolását, hogy az Iseum alapítását a CIL III 4150. sz. felirat alapján 188-ra keltezte. Ezt a nézetet részletesen elemzem és cáfolom: Studia Savariensia, II. Ad. CIL III 4150. Acta Arch. Hung. 26 (1974) s. a. 103
