Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Helytörténet - Katona Imre: Újabb adatok a habánok Vas megyei szerepléséhez

SAVARIA 7—8. KÖTET A VAS MEGYEI MÚZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1973—1974 ÚJABB ADATOK A HABÁNOK VAS MEGYEI SZEREPLÉSÉHEZ KATONA IMRE A Nyugat-Magyarországra vándorolt és itt letelepült anabaptistákra vonatkozólag már eddig is sok új, érdekes adat került felszínre. Ismerjük a csoport létszámát, foglalkozási megoszlottságát, pontos képünk van sajátos szervezetükről, sőt azt is megtudtuk, hogy melyik morvái faluból (Alexovitz, Maskovitz) érkeztek 1622-ben Németújvárra.

1 A számos ismert és publikált adaton kívül több kérdésben még mindig homályban tapogatózunk. így pl. nemcsak idekerülésük közvetlen előzményei és Nyugat-Magyarországról való távozásuk oka tisztázandó,

2 hanem itttartózkodásuk más problémái is.

3 Elsősorban a Németújvárra és Szalonokra vonatkozó forrásanyag ismételt áttekintése szükséges. Tudjuk, hogy főleg e két vár alkalmazásában álltak anabaptisták évtizedekig. Míg azonban Szalonokon mindössze néhányat találunk közülük, Németújváron helyezkedett el az egész 1621-ben és utána érkezett kolónia. Szalonokon — mint ez a város urbáriumaiból is kitűnik — mindössze az uradalom néhány újkeresztény tisztviselője lakott.

4 így pl. 1643-ban csupán az újkeresztény kulcsár és kasznár (bizonyos Joachim nevű) lakik Szalonokon. Ezzel szemben Németújváron egész sor anabaptista tisztségviselő és mesterember lakik, nemcsak az 1630-as években, hanem 1640 és 1650 között is. Noha még az 1650-es években is találhatunk Németújváron anabaptistát, kétségtelen, hogy számuk egyre fogy. Az urbáriumból megtudjuk,

5 hogy néhány közülük a „Hostad"-ban lakik. Nemcsak a „Vi kereszten Gerencsér háza" állott közvetlenül az uraság kertész- és pintér háza mellett, hanem itt, az uraság „nagy majorja" mellett áll az „Vy kereszteni Pukolt Doctor háza" is. E-szerint a Nyugat-Magyarországon letelepedett anabaptisták sem együtt, hanem különböző helyeken dolgoznak ugyanúgy, mint a Bethlen Gábor alvinci birtokain letelepedett anabaptista vagy újkeresztény csoportok. Az egyik csoport Németújváron, a másik Szalonokon, a harmadik pedig Rohoncon lakott, ahol az uradalom szolgálatában álltak, mint írtuk a SAVARIA 1965-ös évfolyamában a „Habán emlékek Vas megyében" című tanulmányunkban. (251.1.) Az azóta előkerült levéltári adatok segítségével tovább pontosíthatjuk ismereteinket a Vas megyei anabaptisták települési sajátosságairól. Ezekből kiderül, hogy az e-helyen lakó anabaptisták nem éltek a kolónia területén, házaik ugyanúgy a város, vagy falu utcáiban álltak, mint az uradalom többi szolgálóié. 1643-ban Szalonokon az újkeresztény kulcsár és kasznár egymás mellett lakik. Előbbi Szabó Gáspárné, utóbbi pedig Bencsics Ferenc helyén, — ez azonban csak véletlen és nem utal házközösségre. — Ez a két ház esetében egyébként sem volna életképes, mert ebben az évben az újkeresztény kasznárt a Szabó Jánosné házától távolabb álló, ún. Choronházba telepítik.

6 Németújváron hasonló volt a helyzet, itt sem laktak elkülönített helyen, külön gettószerűen az anabaptisták, hanem házaik a város lakóié közé ízelődtek. így pl. Németújvár 1643-as urbáriuma szerint az újkeresztények házai egymástól sokszor igen távol, a város más-más pontján álltak. Míg az újkeresztény gerencsér a „Xostad"-ban lakott, az újkeresztény orvos—ezidő szerint Purgolt doktor—háza a nagy major mellett állt. Noha az újkeresztény mesterek egyike-másika az urbáriumban is megtalálható, szolgálatuk mégsem volt „úrbéres" jellegű. Ezt különben az urbárium is tisztázza. „Ez városnak pe245