Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 7-8. (1973-1974) (Szombathely, 1979)

Régészet - Pálóczi–Horváth András: A magyarszecsődi román kori templom régészeti kutatása

15. A D-i kapu külső küszöbköve. 15. Äussere Schwelle des Südtors A gömbölyűre koptatott belső küszöbkő eredeti helyén került elő, felszíne —0,33 m. Ez egyúttal a templomba vezető lépcsőfokot is jelentette, aljának mélysége —0,50 m (16. kép). A bejárathoz közel, a D-i fal mentén feküdt egy 94 x 45 x 20 cm-es kőlap, másodlagos helyzetben, a négyzetes alapozáshoz (XVII. századi kóruspillér?) csúszva. Valószínűleg ez volt a bejárat második lépcsőfoka, s akkor kerülhetett ide, amikor megásták a 7. sírt a kapu előtt. 8. Régészeti metszetek és szintek. Öt évszázad folyamatos temetkezései teljesen elpuszították az eredeti földpadlót, ezért a középkori szintet metszetben határozottan csak egy helyen lehetett megfigyelni : а В—

В metszet Ny-i végében, a hajó Ny-i fala és a kegyúri karzat pillére között. Itt 0,65—0,67 m mélyen mészcsík húzódott, amely a legkorábbi építkezésről tanúskodik (11. kép). Az É-i oldalfalon a kórusnál megmaradt vakolatfoltok egészen — 0,66 m-ig terjednek, vagyis az alapozás és a felmenő fal határáig. A román kori karzat D-i pillérének és a Ny-i falnak 0,75 m mélyen kezdődik az alapozása. Ezek szerint a legelső, XIII. századi padlószint —0,66 m-nél rögzíthető, tehát kb. egy téglasorral a falak alapozása fölött. A román kori padlószint alatt kb. 10 cm-rel kezdődik a sárga agyag altalaj, tehát az építkezés csak vékony humuszréteget hagyott meg. A déli kapura merőleges A—A metszetben összevetettük a belső és külső rétegeket, s azt tapasztaltuk, hogy a templomtól lejtő külső járószint kb. 15—20 cm-rel magasabban volt a padozatnál, tehát ennyit hordtak le a templom belsejéből az építkezés során (18. kép). Egy késő középkori építési réteget 0,53 m mélységben találunk а В—

В metszetben. Ez feltehetőleg csak kisebb renoválást, meszelést jelent, s a földpadló megújítását. A négyzetes pilléralap a déli oldalon meghatározza a XVII. századi padlószintet : az 0,40 m-nél mélyebben nem lehetett. Az északi mellékoltárnál megfogott —0,37 m-es járószint ezzel a korszakkal azonosítható. 150