Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Jelentés a Vas megyei Múzeumok 1971–1972. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Természettudományi osztály (Horváth Ernő)

•ott végeztünk, ahol valami újat vagy rendkívülit találtunk, illetve ahonnan a folyamatban lévő munkák megkívánták. A megyei herbárium részére 62 lap recens, növényt gyűjtöttünk a Kőszegi-hegység és a Vendvidék területéről. Nagyobb ősnövény gyűjtést csak a hosszúperesztegi homokbányában végeztünk, ahol a felső-pannon rétegekbe beágyazódott levélmaradványok a homok kitermelés következtében veszélyeztetve voltak. A növényeket rejtő rétegek ma már csak egy kis sziget formájában vannak meg, s ezért szükséges minden darabjának a megmentése. E helyről mintegy 350 db kőzetmintát gyűjtöttünk be. Kisebb gyűjtést végeztünk Rönök mellett, ahol 1972. június 16-án, egy terepbejárás alkalmával a község K-i végén, az úttól É-ra lévő partfalban felső-pliocén levéllenyomatos réteget találtam, mely folytatása lehet az osztrák területről, Deutsch-Bieling mellől általam már 1965 óta ismert hasonló rétegeknek. Az év folyamán néhány nagyon érdekes ősnövénytani leletet kaptunk Dr. Kriván Pál egyetemi docens közvetítésével az ELTE Földtani Tanszékétől, abból az anyagból, mely a néhai Dr. Vadász Elemér: „Magyarországi kövesedett famaradványok földtani kérdései." (Földt. Közi. 93., 4. függ.) című tanulmányában szerepel. Ugyancsak Dr. Kriván Pál gyűjtéséből kaptunk 10 db különféle borsóköves, tetarátás és bekérgezéses kőzetmintát, melyeket még 1962-ben a Bükfürdői termálkút lefolyó csatornájából gyűjtött. Az év folyamán közel 200 tétellel szaporodott az Osztály mag és termés gyűjteménye, mely részben saját gyűjtésből, részben pedig a Kertészeti Egyetem Botanikus Kertje, valamint a Sárvári Arborétum magcsere akciójából származik ajándékként. A dendrológiai gyűjteményünk néhány kisebb faminta mellett két komolyabb fa koronggal gyarapodott. Az egyik a velemi háromtörzsű óriás szelídgesztenye (Castanea sativa) keleti, vastagabb törzséből származik, mely Jagodits István nyűg. ált. iskola igazgató tulajdona volt, a másik pedig és óriás jegenyefenyő (Abies grandis Lindl.), korongja, melyet a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőművelési Tanszékének professzora, Dr. Májer Antal engedett át gyűjteményünk részére, tekintettel arra, hogy a minta a Kámoni Arborétumból került gyűjteményünkbe 1968-ban. E két faminta is szerepelt a későbbiek során említésre kerülő dendroklimatológiai vizsgálatoknál. 1972-ben 14 munkanapon át végzett Horváth Ernő a Bakony területén ősnövénytani kutatást. A terepmunkák Pannonhalma, Zirc, Eplény, Hárskút, Pénzesgyőr, továbbá Balatonszentgyörgy, Sümeg és Keszthely környékére koncentrálódtak. Pannonhalma környékén az idén sem sikerült növényi maradványokra bukkanni. Hasonlóan eredménytelen út volt a Sümeg környéki is. Keszthelyen az Usztató-dombi homokkőbányában sikerült összeismerkedni a művezetővel, aki az 1973-as esztendőben lehetővé teszi, hogy a nagyobb fejtési munkák során gyűjtést hajtsunk végre. Keszthelyi gyűjtéseink során összesen 40 db levéllenyomatos kőzetmintát sikerült begyűjtenünk. Egyik keszthelyi utunk alkalmával a Balatoni Múzeumi kollégáik néhány darab Glyptostrobus lenyomatos agyagmintával leptek meg, melyek a balatonszentgyörgyi téglagyárból kerültek birtokukba. Ezieknek az új lelőhelyről történő nagyobb mennyiségű begyűjtése szintén az 1973-as év feladata lesz. Szeptember 25—30. között Zircen és környékén dolgoztunk. 25-én, tekintettel a rendkívül tiszta és napfényes időre, bejártuk és végig fényképeztük csaknem az eddig ismert valamennyi kovásodott fa lelőhelyet színes diára. A fényképezés közben több helyen, így Márkó- Kopáros rét, Városlőd Állami Gazdaság, valamint Eplény korábbról ismert lelőhelyein újabb 10 db kovásodott fatörzset sikerült begyűjteni. E napon a terepbejárás során Devecsernél, a 8-as 557