Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Természettudomány - Erdődy Ferenc: Adalékok a vépi kastély és park történetéhez

SAVARIA 5—6. KÖTET A VAS MEGYEI MUZEUMOK ÉRTESÍTŐJE 1971—1972 ADALÉKOK A VÉPI KASTÉLY ÉS PARK TÖRTÉNETÉHEZ ERDÖDY FERENC Vép a megyei székvárostól Szombathelytől keletre 6 kilóméterre fekszik, 196 m. tengerszint feletti magasságban. Űtja sík és termékeny vidéken visz át, csak a messzeségben látszanak az Irottkő, Kőszegi hegyek és az Alpok erdős nyúlványai. Ha Szombathely felől közeledünk Vép felé, úgy balfelől először a Fácányost és a Kálváriát érjük el, majd a régi kavicsbánya mellett hala­dunk: jobb felől pedig a község újabban kiépülő, fejlődő része tárul elénk. Innen már tisztán láthatjuk, különösen télen, hogy a park és közepén a kastély tulajdonképpen egy katlanszerű mélyedésben fekszik, melynek part­jai nyugat és dél felől magasabbak és 5 és 10 m. között váltakoznak. Valamikor a pleisztocén végén, midőn a hegyek felől nagyobb folyók mostak maguknak ágyakat és völgyeket a különben sík terepbe, keletkezett két észak-déli irányú völgy összetorkolásánál, az általuk bezárt földnyelv végén és a kiszélesedett völgyben a mai park helye. Ezen két völgy: a Zanati, melyben a Borza patak folyik és a Surányi, melyben a Kozár patak csörgedez. A Borza a parkban, egy duzzasztó és egy mesterségesen megásott ággyal, mely vízének egy részét a kastély elé viszi, még két részre osztódik és végül a kert délkeleti sarkán egyesül megint mindhárom vízfolyás, a Szent Jánosnál, ahogy a helybeliek nevezik. Ha még hozzávesszük, hogy a kertben még több forrás is bugyboré­kol, úgy mondhatjuk, hogy talajnedvesség és vízellátás szempontjából a kert kedvező helyen fekszik. Talaja többnyire diluviális lerakódású agyagtalaj. A vidéki kertek és parkok majdnem kizárólag valamely épület, ház vagy kastély körül keletkeztek, mint azok tartozékai és ebben a vépi sem kivétel, így, ha múltjára és eredetére nézve visszapillantást akarunk vetni, először ezzel kell foglalkoznunk. Fellapozza a helytörténetet, az első okirati adatot 1280-ban találjuk, midőn IV. László király donatióként adja „Web et Zeuleus"-t Rubinius vasi ispánnak kiváló hadiérdemei elismeréséül. Ezen okiratból megtudjuk, hogy a nevezett helyek királyi várbirtokok voltak. 1 Vagy 100 évvel később Zsigmond király. 1387-ben, monyorókeréki Eller­bach Berthold és János testvéreket megerősíti monyorókeréki birtokukban és méghozzáadja Vépet és Szőllőst. 2 Ismét körülbelül egy század telik el. Az Ellerbach család kihalófélben van, Ellerbach János az utolsó sarja. Több magasabb hivatalt viselt: talán részben ezért, talán azért, mert sem gyermekei, sem közeli rokonai nem voltak, elég könnyen és szerencsétlenül gazdálkodott. Erdődi Bakócz Tamás későbbi esz­tergomi érsektől és kancellártól vett fel kisebb-nagyobb kölcsönöket, míg vég­79

Next

/
Oldalképek
Tartalom