Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Jelentés a Vas megyei Múzeumok 1971–1972. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Néprajzi Osztály (Bárdosi János)

építésénél, az épületek sározásánál mindig megfelelő készlet álljon rendelke­zésünkre. A kicserélésre szoruló, rossz megtartású épületelemek pótlásához a szükséges faanyagot, az Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság különböző telephelyei­ről és a Csörötneki „Rábamenti" Mg. Tsz. Rábagyarmati Üzemegységétől sze­reztük be, de nagyon jól és célszerűen felhasználhattuk a szombathelyi Járdányi Paulo vi cs Romkertből, Forradalmi Múzeumból és Csillagvizsgáló Intézetből, va­lamint a rumi községi kovácsműhelyből kikerült és számunkra átadott, bontott faanyagot is. Az utóbbiért köszönet illeti a Rumi Községi Tanács vezetőit, akik ilymódon nyújtottak segítséget a múzeumfalu építkezéséhez. Az építkezés során a legnagyobb nehézséget a zsúpbeszerzés jelenti szá­munkra. Évről-évre kevesebb zsúpot sikerül megvásárolnunk, mivel megyénk­ben — hazánk más területeihez hasonlóan — egyre kevesebb rozsot termelnek és a kézi erővel történő aratástól és csépléstől is idegenkednek már. A tárgyalt időszakban zsúpvásárlási szándékunkat 4 alkalommal is meghirdettük a helyi napilapban, próbáltunk szerződést kötni az előállítás érdekében termelőszövet­kezetekkel és kis földterülettel rendelkező magánszemélyekkel, de sajnos az eredmény nem nagyon kecsegtető. Az előző évek gyakorlatának megfelelően, a Múzeumi Hónap egy-egy va­sárnapján az épülő múzeumfalut az érdeklődő látogatók is megtekinthették. Csoportos látogatást — előzetes bejelentés esetén — más alkalommal is enge­délyeztünk, sőt az igényeknek megfelelően helyszíni szakvezetést is tartottunk. A beszámolási időszakban már nemcsak a szombathelyi és megyei rendezvények (Savaria Nyári Egyetem, régészeti és más vándorgyűlések, különféle tanfolya­mok) programpontjaként szerepelt az új létesítmény megtekintése, hanem a külföldi és hazai kirándulócsoportok is gyakran felkeresték. Ezeken kívül meg­említhetjük még, hogy 1971 május 26-án dr. Hoffmann Tamás főigazgató veze­tésével budapesti szakemberek — az Országos Műemléki Felügyelőség, a Nép­rajzi Múzeum és a Művelődésügyi Minisztérium Beruházási Vállalatának mun­katársai — is megtekintették tapasztalatcsere céljából a múzeumfalu építkezé­sét, június 3-án pedig 40 újságíró. 1972 májusában az Eötvös Loránd Tudomány­egyetem Néprajzi Tanszékének hallgatói, júliusban az ICOMOS magyarországi vándorgyűlésének résztvevői látogattak el hozzánk. Ez év nyarán a Magyar Rádió is adott helyszíni közvetítést a Vasi Múzeumfaluról. Mindez az új múzeu­mi létesítmény népszerűségét bizonyítja. A Vasi Múzeumfalú építésén túlmenően, a helyszínen megóvandó népi műemlékegyüttesek ügyében is tettünk újabb lépéseket. Szalafőn még 3 borona­falú lakóház megvásárlását készítettük elő és tárgyalásokat folytattunk a cáki pincék egy részének megmentése érdekében. (Lásd: „Megmenthetők a cáki pin­cék" с újsácikket, Vas Népe 1972. február 13. számában.) Népművelési tevékenységünk során, továbbra is fontos feladatnak tekin­tettük, az önkéntes, társadalmi gyűjtők szervezését, valamint a megyénkben működő néprajzi és honismereti szakkörök, kis muzeális gyűjtemények, falu­múzeumok vezetőinek szakmai irányítását. Törekedtünk arra, hogy minél több társadalmi aktívát, felnőtt is ifjúsági szakkört vonjunk be a néprajzi gyűjtő­munkába. Ezt a célt szolgálták, a honismereti továbbképző és szakkörvezetői tanfolyamokon megtartott előadásainkon túlmenően, az évente meghirdetett néprajzi pályázatok is. A már évtizedes gyakorlatnak megfelelően, a Vas megyei néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázatot — az országos pályázat részeként — mindkét évben nyil­vánosan meghirdettük a helyi napilapban (sőt 1972-ben még a Vasi Népművelés 599

Next

/
Oldalképek
Tartalom