Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Művészettörténet - Koltay Jenő: A szombathelyi Herzan-könyvtár művészeti könyvei I.

Betegen, testben-lélekben megtörötten halt meg 70 éves korában. De előtte óriási karriert futott be. Mária Terézia, majd II. József, utána I. Ferenc kegyeltje volt. 1775-től a Német-Római Birodalom udvari ügyintézője (ágense) volt Rómában. 1779-től mint e Birodalom koronabíborosa látta el ezt a tisztséget, tejhatalmú miniszterként. 1780^ban a „Protector Germaniae" címet is megkapta, ami azt jelentette, hogy az egész Birodalomnak az ügyeit ő képviselte Rómában. S nemcsak a német területek tartoztak hozzá, hanem az ún. „örökös tartományok" is, többek között Magyarország is. Mintegy két évtizeden keresztül látta el ezt a rendkívül nehéz, kényes feladatot, méghozzá nagyon viharos történelmi körülmények között. — Szavának óriási súlya volt a Birodalomban éppúgy, mint Rómában, vagy Európa bármely más fővárosában is. Döntései, ítéletei, köziben járásai vagy diplomáciai lépései az európai királyi udvarok magatartását befolyásolták. Herzánt tehát elsősorban mint politikust tartják számon a történészek. A XVIII. század második felének nagyon jellegzetes és kulcspozíciót betöltő személye volt. Alakja Mária Terézia kormányzásához éppoly jelentősen hozzátartozott, mint ahogyan II. József jozefinizmusának is nélkülözhetetlen szereplőjévé vált, Bécs és Róma állandó összekötőjeként, békítőjeként. Történelmi szerepére utal az is, hogy a II. Józsefet követő restauráció is helyén hagyta Herzánt, sőt megerősítették minden addigi hivatalában. De ezen túl Herzan mintaképe volt a korabeli művelt főpapnak is. Ezt elsősorban a ránk maradt, itt Szombathelyen őrzött, és róla Herzan-Könyvtárnak nevezett gyűjteményből bizonyíthatjuk. Könyvtára remek gyűjteménye mindannak, ami a XVIII. században érték volt, akár egyházi, akár világi természetű írásokról is legyen szó. Teljes gyűjtemény ez, amely századának, szellemi áramlatainak, gazdasági, társadalmi, politikai törekvéseinek kimerítő képét adja. Mivel Herzánt a történelem — mint híres diplomatát és művelt főurat — elismeri, ezért az élettörténetét nagy vonásokban vázoljuk, belehelyezve őt korába, s annak adottságaiba. Harrasi Herzan Ferenc gróf Prágában született 1735 április 5-én. Régi cseh nemesi családnak a sarja. Szüleinek a. nevét — Wurzbach alapján — a történetírók általában így közlik: Herzan Zsigmond Gusztáv gróf leitmeritzi kerületi főnök és Harrach Mária Anna.

1 De Géfin Gyula, aki a Vatikáni Levéltárban hosszabb ideig végzett Herzánra vonatkozó kutatásokat, megtalálta a helyes adatokat (Processi, 344. 1.) Ezek szerint a későbbi bíboros szülei: Herzan Ferdinánd gróf és Putz Mária Anna bárónő." Herzan a prágai piaristáknál elvégzett középiskola után a prágai egyetemen kezdte meg a tanulmányait, és 17 éves korában már a filozófia doktora lett. Utána Rómába került, ahol a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként 5 évet töltött el. Itt teológiai doktorátust szerzett. 1758-ban került haza Prágába, s azonnal kanonok, majd püspöki helynök lett. Hamarosan átkerült a prágai káptalanba, annak lett kanonok-dékánja,, és almádi apát. Mária Terézia felfigyelt a fiatal és képzett, előkelő származású papra. Bécsbe hivatta, és pármai követévé nevezte ki. Herzan 1769-ben ismét Rómába kerül, mint a Római Rotának, a legfőbb egyházi törvényszéknek a német Birodalom részéről az ügyhallgatója. Ekkor már pápai prelátus is. (XIV. Kelemen nevezi ki azzá.) 6 éven keresztül végezte Herzan az ügyhallgatói feladatát. Itt kezdett kibontakozni jogi, diplomáciai készsége, mutatkozott meg munkabírása, a legkényesebb ügyek elbírálásához 524