Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Helytörténet - Szövényi István: Adalékok a kőszegi gombkötőcéh történetéhez

vagy is szököt katona volna ; Azért magát obligálta, hogy még az Mester Esztendőt f oghja szolgálni, az üdő alatt megh foghj a hozni ; Mellyet az N. Magistratus megh halván determinálta, hogy az Böcsületes Cziéh aoceptállya, és vegye bé az Mester Esztendő szotlgálattyátm, mivel az Fölséges Consilium Reglum Kegyes Intimatuma is azt tarlttya, hogy az Pápistákra nagyob reflexió legyen, mind sfem az Lutheránusokra, minthogy az Lutheránusok azon kívül is többen vannak, hogy az aeqiüláforium meg legyen köztök annyi pápista mind Lutheranus is."

57 1749: Uoger Mihály és Gaal Ádám gombkötők bejelentetitek, hogy fiaikat „Mester Emberré akarják temnyi, és az itt való Gombkötő Czéhben incorporálnyi kívánnak, de az Czéh eöket mind addigh bé nem vennyi akarta, méglem arra ajánlást nem tesznek, hogy az Fölséges Czéhbéli Artikullusök szerint kívánnák élnyi. Melly eránt, mivel már Fölséges Aszonyunk kegyelmes resolutioja megh. jött, azért az N. Tanáts . . . concludálta áztat, hogy igen is az Czéh eöket bé vegye, és kinek kinek M'ester Embert rendellyen, a' kinél az kegyelmes articulusok szerint maga Mester Esztendeit ki dolgozhassa. Mivel az N. Magistratusnak tudtára vagyon, hogy csiak a' véghre jelentette ezen kél Mester Ember Insitans be az Czéhnél Fiait, hogy ez előtt egy Pápista Simándl Mihály névö Gombkötő Legény hasonlóképpen az Czéhnél magát bé jelentette. . . eztet megh kívántak az Czéhben előzni, hogy azért ez eránt is az diffcultás superáltassék determináltattotit; Hogy mivel Simándl Mihály előbb jelentette bé magát az Czéhnél... az nevezgeti két Mester Embernek Fia ez után is nevezett Simándl Mihály után az Czéhben fogh ülni."

58 1750: Simándl Mihály r. kat., linger Mihály és Gaál András evang. gombkötőle'gények, ide valók polgárjogot nyertek.

59 1750: A gombkötőmesfberek a tanácshoz intézett panaszukban tiltakoztak az ellen, hogy a városiban lakó két tűcsináló, valamint Mueszer, Horváth és Altmann nevű kalmárok ón- és csontgonibokat, s rőfszámra selyem- és szőrzsinórt áruljanak. Ezt a kiváltságát a gombkötő céhnek az 1699^Ьэп kiadott tanácsi határozat megerősítette, s 1700-ban, majd 1712-ben ismét biztosította azzal a végzéssel, hogy a határozat ellen vétő kereskedőket megbüntetik és áruikat elkobozzák. A gombkötők panaszukban hangsúlyozzák, hogy a tisztességtelen verseny miatt mindennapi falat kenyerüket is alig ehetik, mert a kereskedők „mesterségünk után várandó kis hasznocskánkat, tellyességgel el foghj ák." — A tanács a panaszt indokoltnak találta és megígérte, hogy a vétkes kereskedőket érdemük szerint megbüntetik.

1

'

0 1752: Mivel a város gondoskodni kívánt az árvaházban nevelt gyermekek további sorsáról — a Helytartótanács rendeletére — a céhek véleményét kérte az ingyen szegődtetés és felszabadítás ügyében. A gombkötőket Ungar Mihály céhmester, Simonies Ádm és Raynisch György képviselte a tárgyaláson.

61 1752: Az árvaházból kikerült gyermekek ingyen tanítása és felszabadítása ügyében a céhek a következőképp határoztak: 1. Ha az árva nem kőszegi származású, hanem valamely földesúri doimliniumból való, akkor az árvát a földesúr fennhatósága alá tartozó céhben taníttassak. 2. Az árva törvényes származású legyen. 3 A tanulóesztendők alatt az árvák magukat ruházzák, mert ha ez a kötelesség is a mesterre hárul, inasesztendejét a szokottnál egy évvel meghosszabbíthatja. 4. A gombkötőknek az volt a kívánságuk, hogy felszabaduláskor „az társpohárt" adja meg a többi legénnyel együtt. Ha azonban „valaimelly Mester Ember... ezen Társpohárt; helette le tenne, annak föli szabadulása után ezen kötiségéket le szolgállya."

62 389