Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Helytörténet - Bárdosi János–B. Dorner Mária: Adatok a sárvári (és kőszegi) fazekascéh történetéhez

Cepregh. október Tisztelt Fazekasmester urak Minek utána tőlem 1 fo Czéh taksát és 2 f kántor pénzt és 2 forint legényi kántort követelnek, holott én mindenkor a járandóságot letetem ós a legényi kántort melyet kérnek, azal nem tartozom mert azon ött év lefolyta alat mint hogy ött évre kérnek, azal nem tartozóim mert a legén katonaságban töltöte, azon idő alat pedig még katonai hivatalban van nem lehet kíváni a kantorokat, azért ezen levélben zárom azon három forint pöngőt melet tőlem kérnek, a legén pedig nem tartozik mert mikor a hadsereghez került én magam minden tartozásait meg elégítem mind a Bötsületes Czéhnél mind pedig minden holl Káltli Gábor Azért is ha A bötsületes Czéh és a tisztel f azilkais mesiter urak nem elégeisznek meg ezen irományai bátorságosan tesiék a Cs Kir Bíróság eleiben adni mindenkor ímeg fogom elégíteni az urakat ha a törvény meg rendeli mind az által ha a megyei törvény meg rendeli úgy fogok én Szeimelesen a Bötsületes Czéh elöt meg jeleni és a hadi kormánytól bizonyítvánt vini hogy tartozok e azon ött évre Czéhbeli kántorokat fizetni vagy sem. Vagyok mindenkor tisztelőjök Dobó István Gránátos Mind fazekas Legény Ezennel maradok az uraknak jó akaró barátjok éljenek Boldogul Kaltli Gábor fazalkas mester Gsepreg 1856. Mint már utaltunk rá az 1855. július 7-én kiadott szolgabírói utasítás hatására a sárvári fazekas oéh 1856-tól — a céhszervezet felbomlásáig — 1872-ig bevételeiről és kiadásairól rendszeres számadást vezetett. A külön erre a célra vásárolt számadáskönyv a Nádasdy Ferenc Múzeumban

30 található: „Sárvár M Városi Fazalkas Czéh bevetely, s Kiadásairól szólló Jegyző Könyve 1856 év Január hó elsejétől kezdve" A külső borítón olvasható címfelirat szerint (lásd 8. kép.) e könyvet 1856. január 1-től vezetik, az első bevételi és kiadási feljegyzés azonban már 1855. dec. 27-én megtartott céhgyülésre vonatkozik. Bievétellként általában csak a gyűlés alkalmával befizetett „kántorok", „kántorpénz" szerepel, kiadásként pedig a céhgyűláskor szolgáltatott misére és gyertyára kifizetett összeg. 1861—1866 között a „kántorok" kitétel is elmaradt a számadásból, csak annyit írtak, hogy „a céhgyűlés alikalmával bejött". Bevételként 1855. decemberében egy szabadulásért fizetett járandóság is szerepel, 1856 decemberében temetésből, régi tartozásból (lásd a csepregi fazekasmester 1856-os levelét és küldött 3 forintját) és saegődtetéslbői, 1859-bem pedig ugyancsak régibb tartozás beszolgáltatásából eredő befizetés. Kiadásként a már említetteken kívül 1855 decemberéiben a jegyzőkönyvért fizetett összeg, 1856 decemberében pedig a céh számára vásárolt „szövitnyek" ára szerepel. A bevételi és kiadási jegyzőkönyv tanúsága szerint a céh nagygyűléseit 1855—1872 között május 4-én és december 26-án tartotta. A május 4-i a lényegesebb, mivel ezt a jelzett időszakban minden esetben megtartották, míg a de359