Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)
Helytörténet - Bárdosi János–B. Dorner Mária: Adatok a sárvári (és kőszegi) fazekascéh történetéhez
27. Az atyamester a céhet minden kántorhéten okvetlenül hivassa össze 1 tallér büntetés terhe mellet. 28. A mesterek saját maguk kötelesek továbbá munkájukat szabályosain és jól csinálni; egyik a másiktól vásárban ne hódítsa el a vevőit, egyáltalán egymás legényeit se, hiszen egy mester csak egyet és egy inasit tarthat; ne csalja el a műhelyből ajándékokkal vagy más hasonló módon. Ha viszont valaki látja, hogy egy másik idegen legénynek nincs munkája, és valamennyi mester, amint mondtuk, egy legénnyel el van látva, akkor, ha valamelyik mester egy ilyen munkanélküli legényt fel akar fogadni, legyen, módja rá. 29. Hasonlóképpen az özvegyek műhelyét is mindenek előtt el kell látni szolgával. 30. Ha egy idegen szolga (legény) idejön, és egy mesternél munkába áll. köteles legyen legalább 14 napig dolgozni; ha pedig ő ezt nem teszi, hanem más mesterhez megy, az a mester, aki felifogadja esetenként, 1 tallérra büntettessék. 31. Ha valamelyik mester másik mester agyaggödrét annak tudta nélkül feltöri, vagy abban ásni akarna, az büntetésül fizessen esetenként 1 tallért. 32. Hasonlóképpen, ha valamelyik mester a polgárságnak vagy akárki másnak dolgozik vagy javítást végez, és nem fizetik ki érte a díjat, úgy annak, akinek a számára a munka történt, egy másik mester se dolgozzék* kivéve, ha a korábbi munkát kifizette, 1 tallér büntetés terhe mellett. 33. Ha valami idegen fazekas idejön, hogy egy szabad területen áruljon, az ipart azonban nem tanulta, amint egyébként szokás, azt a városbíró úr segítségével le kell állítani, áruját el kell venni, a kórházbeli szegény embereknek kell adni, és köztük ki kell osztani. 34. És azt sem szabad engedni, hogy valamelyik idegen mester egyáltalán valamelyik hetivásáron egész éven át árulhasson. 35. És éppenígy ha valamelyik idegen fazekas itt valamelyik szabad vásáron árulni akar, annak az áruját meg kell tekinteni, és ha nem találják szabályosnak, a tisztes céh ítélete alapján meg kell büntetni. 36. Éppenígy mind a mesterek, mind feleségük és házuk népe a heti és éves vásárokon az ő eladóikkal udvariasan viselkedjenek, ne pedig úgy, mint itt történik, hogy az eladóhelyeken vitáznák egymással, és ezzel másokat megbotránkoztatnak, hanem mindenben ahogyan más becsületes polgárokhoz illik. úgy viszonyuljanak és viselkedjenek egymással szemben. 37. Aztán egy mester se áskálódjon senkii ellen, se nyíltan ne erőszakoskodjék vele; aki pedig ez ellen cselekszik, és így követ el hibát, az egész céh ítélete alapján bűnhődjék. 38. Ha valamelyik mesternek szolgára (legényre) van szüksége, közölje ezt a céh atyamesterével, hogy ő, az atyamester, ha valami idegen szolga (legény) idejön, tudjon rá gondolni, hogy elkerüljék a rendezetlenséget és a békétlenséget. És miután mi, amint föntebb említettük, ennek a királyi szabad városnak, Kőszegnek elöljáró bírája és tanácsa elolvastuk és meghallgattuk a tisztes mesterek ezen szabályzatát, cikkelyeit ós dicsérendő döntéseit, hogy ezáltal a tisztes céh további fejlődése eilőmozidíttassék, a mii városi közösségünk is előnyös ós hasznos gyarapodáshoz jusson, ösztönző kérésükre, amit mi illendőnek találunk, belátásunk alapján arra indíttattunk ós hajoltunk, hogy ezeket számunkra városunk igazságosságával megerősítsük, számukra mindazt, ami abban szószerint foglaltatik, ennek az írásnak az erejével, ők és utódaik mellette 337
