Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)
Néprajz - Szentmihályi Imre: Egy göcseji kásté
van. Ilyen típusú épület: kiskamra (másutt külsőkamra) Gombosszegről került a Göcseji Falumúzeumba. 21 Az egyszintes „kástuk"-nál nagyon elgondolkoztató Gönczi véleménye, ti. hogy ,,a kástu is ház, kisebbített alakban." Ilyen ház ma már nincs, de a kiveszett füstösházak legegyszerűbb típusa az egy-, vagy kétosztatú épület volt. Logikus a feltevés, hogy Göcsej déli és keleti részének jobbágyi kástui — természetesen tüzelő nélkül és más funkcióban — farmájukban ezt az ősi háztípust őrzik. Más a helyzet a Göcsej északkeleti részéből, Szenterzsébethegyről a Göcseji Falumúzeuba került kamrával kapcsolatban. 22 Ez különálló, kétszintes épület: földpincéjében bort és krumplit, a kamrában gabonát (a padláson pedig kukoricát tároltak. Tehát funkciója lényegében ugyanaz, mint az emeletes kástuké. Ez a „kamra" már inkább kásténak tartható, mint az annak nevezett egyszintes építmények ! Tehát nem minden kástu viseli szükségszerűen ezt a nevet. Ennek ellenkezőjére is lehet példákat felsorolni, amikor kástunak, kásténak neveznek olyan épületeket és épületrészeket, amelyek kétséges, hogy rászolgálnak-e erre a névre. Ha mindezeket elfogadjuk kástunak, úgy az épülettípus nem definiálható. Ha viszont vannak kritériumok, és ezek egyike, hogy a kástu nem egyszintes épület, úgy a Göcsej déli és keleti részén jellemző, de az Örségben, stb. iis meglévő egyszintes épületek kástukként való számbavétele erősen vitatható. Még akkor is, ha ez egykor elterjedt helyi terminológia volt, mivel az ilyen fogalom elmosódások, értelmezés változások a népéletben törvényszerűek. Ezeket figyelembe kell vennünk, de ez a körülmény nem mentheti fel a kutatót az alól, hogy vizsgálja az egyes jelenségek elsődleges, vagy másodlagos voltát és hogy meghatározza az elsődleges jelleg kritériumait. Zakál és főleg Gönczi hangsúlyozza, hogy „a kástu mindig külön áll." Tudunk viszont példákat felsorolni, hogy helyenként a házzal egy födél alatt álló épületrészt (kamrát) nevezik kástunak. Az őrségi Szalafőn Balogh Sándor kerített háza tornácának (ürög, pitar) a végét utólag elrekesztették, és ezt a két épületszárny közötti kis kamrát — ahol zsírt, húst, pálinkát tartottak — kástunak. nevezték. •— Szattán Markó Lajosék egykori kerített házában volt egy beépített kástu, élelmiszereknek. Göcsej és Őrség között, a zalai Csődén, Rujsz Sándor falumúzeumba bekerült házában volt egy (nem utólag) beépített kástó, ahol szerszámokat tartottak. Földszintes, de különálló kástu (kétféle névváltozat!) volt másutt is a faluban. Utóbbiban boirt, krumplit, gabonát tároltak. A két, némileg eltérő szó azonban nem bizonyos típuskülönbséget jelöl. A göcseji Müejszeghez tartozó egykori Rózsásszegen, Boronyák István hajlított boronaházában a második kamrát kosiénak nevezik. Eredetileg beépített épületrész. Elnevezése nyilván analógiás alapon történt, ugyanis az épület itt kétszintes, mivel a kásté alatt földpince van. Mindkét helyiségbe külön grádics vezet, tehát a kissé magasabban fekvő kástéba is. Mindkét helyiségben terményeket tárolnak, a kástéban elsősorban gabonát, hordókban és ládákban. 23 Szlovéniában is hasonló a helyzet, ahol a különálló — földszintes és eme^ letes —• kástukon kívül megtaláljuk a lakóházakba beépítetteket is. 24 A folyamat világosnak látszik: az eredetileg különálló gabonatartó kástuk neve idővel és esetenként átszállt a gabonatartásra szolgáló más épületrészekre (kamrákra) is. Ez különösen könnyen megtörténhetett többszintes épületrész esetén. Viszont az is előfordulhatott, hogy a kásté „elvesztette" a nevét, mivel 272
