Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Néprajz - Csaba József: Népi vadfogó eszközök és eljárások Csákánydoroszlóban

ladni. Fekvő nyúlra sose dobott. Zsákmányát a vállára terített kabátja alatt vitte haza. A vas- és irézhuzalból készült üőzhurkot e vad járatán, ,a sűrű erdőben állítják fel, az 1 méternél nem szélesebb ösvényen. Itt e célra oly részt választanak ki, ahol egyvonalban, az ösvény mindkét oldalán egy-egy vékony, de erős suháng vastagságú fa áll. Egyikre 1/2 m magasságban ráerősítik a hurkot, majd könnyen szakítható zsineggel ugyanezen és a másik oldalon álló fához felkötik a felállított hurkot, hogy kivetve megfelelően álljon. (5. kép d.). A hurok a csapáson haladó őz nyakára szorul s az állat megfuillad. 5. kép. a.) kétágú feszítőráma, b.) nyulhurok, c.) nyuldobóbot, d.) őzhurok Abb. 5. a.) Spannrahmen mit zwei Stangen b.) Hasenschlinge c.)Stab zum Bewerfen von Hasen d.) Rehschlinge Fogyasztásra a cigányok a sünt is fogják (Erinaceus roumanicus BARR.HAM.). Annak ellenére, hogy szerintük kétféle létezik: a kutya- és a disznóórrú sünddisznuó s hogy előbbieknek húsa nem jó: münden elfogott sünt megesznek. Nincs is semmi alapja a miegkülönlböztetésnek. Késő ősszel amikor ez az állat vackába vonul, a cigányok végigkutatják a berek- és erdőszéleket, kezükben lévő bottal a gyanús csariíhalmokat széjjelszórják, és a benne nyugvó állatot hazaviszik s otthon, vagy pedig még a helyszínen megsütik. Elkészítése úgy történik, hogy a sünt agyagréteggel vonják be, majd tűzbe helyezik és élő parázzsal betemetik. Amikor megsült, a ráégett agyagréteget lefejtik róla — a ráragadott tüskékkel és bőrrel együtt —, majd csak aztán dobják ki az állat belső részeit. 25ű