Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Régészet - †Erdélyi Gizella: A pannóniai kapitoliumi triász-együttesek

része alul simán van levágva, mint a Jupiter torzónál is. A sérült és kopott válrészen itt az összeillesztésre szolgáló csaplyuk nyoma még megmaradt, és jól látszik. A hátsó nézet mindhárom szobornál lapos. Ezt nyilván a márványtömb mérete indokolta, de mivel a szobrok feltehetően fal előtt állottak, cellába zár­tan, a hátsó nézet egyébként is rejtve maradt a tekintet előtt. A köpeny redő­zetét Jupiternél és Junonál széles, ferde sávokkal, Minervánál háromszögben futó redőzettél jelölték. A savariai szobrok bizonytalan lelőkörülményeivel szemben hitelesebb és egységesebb volt a scarbantiai kapitolium kultuszszobrainak feltárása. 12 A múlt század végén, pontosabban 1893—4-ben a soproni új városház alapozá­sánál, rómaikori falak szövevénye között kibontottak egy nagy, csaknem 10 m széles termet, amelynek kváderkövekből épült hátsó falától két előreugró fal a teret három fülkére osztotta. A falakon helyenként festés nyomai ma­radtak meg. A terem föltárt részében 23 nagy faragott márványtömböt talál­tak. További számos kisebb töredék — az első híradás több ezerről beszélt — a hátsó fallal hárhuzamosan épült, későbbi falba volt berakva. 13 Ugyanebben a későbbi falban (bélyeges téglákat is találtak, köztük több Atonius Pius csá­szár nevével volt jelezve. 14 Később megállapították, hogy itt állott Scarbantia kapitoliuma, 15 a már­ványtömbök pedig a kultuszszobrok erősen megrongált maradványai. A szob­rokat a 30-as években Fraschnikeír professzor rekonstruálta először tanítvá­nyaival, 16 majd a 60-as években Szakái Ernő szobrászművész újból összeállította. A rekonstrukció szerint mindhárom istenség trónuson ült: középen Jupiter, jobbján Minerva, balján Juno. A szobrok itt is, mint Savariában. több da­rabból készültek, az egyes részeket a lapos, vágott felületeken csapokkal erő­sítették össze. Jupiter szemben ül, dús hajkoronával és szakállal övezett feje kissé oldalt fordul: fürtös haján tölgyfakoszorú van. Arca erősen sérült. Bal vállára vetett, hátán áthulló köpenye ölében áthúzva lábait is eltakarja. Kissé előretolt szandálos lába elég épen megmaradt. Az isten a kartövek tanúsága szerint fölemelt baljával jogarra támaszkodott, leeresztett jobb kezében nyilván vil­lámcsomót tartott. Minerva szobra igen töredékes, de annyi kivehető, hogy támlás trónuson ült. Chitonja fölött köpenyt hord, melyet alsótestén vetett át. Kisebb töredékekiből következtetve, attikai sisakot hordott. Juno ruházata ha­sonló Minervához. Az arc itt is elpusztult, de a megmaradt finoman mintázott részen látszik, hogy köpenye fejére volt húzva. A szobrok felületén a kifaragott formák nagyrészt leváltak. Ujabb felté­telezés szerint tűzben pusztultak el, 17 s a megégett márvány felülete lemor­zsolódik, kiálló darabjai lepattogzanak. Ahol az eredeti felületek épen maradtak, ott igen jó szobrászmunkáról tanúskodnak. Ilyennek mondható Jupiter feje oldalnézetben. A haj és szakái fürtjei plasztikusan alakítottak, a tölgykoszorú levelei aládolgozottak és fellazítottak. Gazdag és invenciózus redőkezelést mu­tat Minerva ruházata a jobb láb mögött megmaradt részen, a chiton és a köpeny anyagának megfelelő ellentétek kiaknázásával. Hátsó nézetben a szob­rok itt is, mint Savariában, laposak és csak nagy vonásokkal jelzik a redőzetet. A szobrászt erre az eljárásra nyilván itt is a márványtömbök mérete kénysze­rítette, de a szobrok itt is fal előtt, fülkében voltak felállítva, sőt ahhoz, a nyo­mok szerint hozzá is voltak erősítve. A római vallási életben kimagasló helyet foglalt el Jupiter Optimus Maxi­224

Next

/
Oldalképek
Tartalom