Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 5-6. (1971-1972) (Szombathely, 1975)

Régészet - Károlyi Mária: Adatok Nyugat-Dunántúl kora- és középső bronzkori történetéhez

tottuk ki, amely mellett kis, hasas fületlen csészét találtunk (V. t. 9). Később a helybeli plébánosnál néhány, síriból előkerült leletet láttunk: a jellegzetes kétfülű gátai urnát (V. t. 3a-b), bütyökdíszes füles csészét (V. t. 4) és egy hatvani jellegű alacsony barbotinos füles csészét (V. t. 5). A megmaradt bronzok: „ciprusi" tű, bepödrött végű vastag nyakperec és vékony karperec (V. t. 6—8). 4. Hegyfalu: 1962-ben a sopron—balatoni műút építkezésénél kerámiatöredékek, edények kerültek elő. A Nemzeti Múzeum a találótól gátai típusú urnát vásárolt meg (lelt. száma: 62.74.1). 5. Sárvár: a sárvári kórház (kertjében Nováki Gy. 1957. áprilisában próbaásatást végzett. Ezt egy korábban itt előkerült sír indokolta, melyet keltakorinak határoztak meg. A próbaásatás eredménytelen volt, az ásató megállapította, hogy vagy magányos sír volt az előkerült, vagy egy temető széle. Jelentésében kijelöli a lehetséges további kutatás irányát is.

36 Később a sárvári Nádasdy Múzeum anyagában kutatva lettem figyelmes a fentemlített csontvázas sírból előkerült és a gátai csoport által használt bepodrott végű bronz nyakperecre. 6. Pecöl: a községtől D-re, a Rózsa-majori kavicsbányában sirok kerültek elő ,a bányaművelés során. 1959. szeptemberében P. Buocz Terézia a bánya déli oldalában kirajzolódó sírfoltokat bontotta ki. A sírok leírását jelentése alapján közlöm :

37 1. sír — DNy—ÉK tájolású csontváz. Lába mellett kétfülű, tölcséresszájú urna feküdt. A váz nyakában bronz nyakperec, amelynek egyik része gombban, másik hurokban végződik. 2. sír — az 1. sírtól DNy-ra újabb csontvázas sír foltja volt láthaitó. A csontváz lába mellett durva, sötétszürke, (kihajló peremű füles csésze feküdt. 3. sír — az 1. sírtól K-re, közvetlenül mellette feküdt. A sírból csak csontszilánkok kerültek elő. (A sírok anyagát a sárvári Nádasdy Múzeum egyelőre rendezetlen raktárában nem sikerült megtalálni.) 7. Rábakovácsi: a Rábapartból (valószínűleg sírleletként) kétfülű urna került be a sárvári múzeumba. (V. t. 13.) Kiegészítésként jegyezzük meg, hogy a szombathelyi Smidt gyűjtemény is őriz Vas megye területéről — közelebbi lelőhely megnevezése nélkül — néhány gátai típusú edényt. (V. t. 11—12.) ÖSSZEFOGLALÁS Nyugat-Magyarország Vas megyei részének kora- és középső bronzkori leletanyagát ezideig alig ismertük. A kevés szórványos lelet nem tette lehetővé, hogy a terület későbronzkort megelőző történetének kérdéseihez hozzászóljunk. Az újabban előkerült kisebb leletcsoportok most módot nyújtanak néhány megállapításra e kérdésekkel kapcsolatban. 1. Támogathatjuk bronzkorkutatóink erősödő véleményét, hogy a korai bronzkor folyamán olyan nagykiterjedésű kulturális-népi egységeket látni —• mint több eddigi kísérlet tette — nem lehet. Ez az időszák jóval több mozgással, jóval több helyi csoport kialakulásával járt, semhogy egy-egy edénytípus elterjedése alapján ezeket egyetlen valószínűtlenül nagyterületű egységbe lehessen foglalni. 2. Nyugat-Magyarország említett területén a korabronzkori leletanyagban erősen képviselt a péceli kultúra öröksége, amelyhez itt erősebb ÉNy-i, É-i 187