Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Évi jelentés a Vas megyei múzeumok 1965., 1966–1970. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Horváth Ernő: A Természettudományi Osztály jelentése

Mindeddig hazai bazaltokból semmiféle szerves maradványt sem ismertünk. Itt viszont a víziben ülepedett bazalttufa rétegei között kövük faimaradványok, uszadékfák töredékei itailállhatók. E tény mellilett azonban még egyéb érdekessége is van a leletnek. A maradványok ugyanis többféle megjelenési formában jelentkeznek: vannak, ahol kőzetté váltak, megkövesedtek, másutt csak üregük, lenyomatuk fedezhető fel, míg helyeriként rendikívül érdékes módon a szervetlen anyagra kicserélődött famaradvány anyaga gél állapotban konstatálható. Ez a felfedezés egy korábbi tanulmányunk (Horváth Ernő: Aidatok a nöivények fosszilizációjának kérdéséhez. Savaria Értesítő 1964, Szombathely, 1965) hasonló feltételezését támasztja alá, mely szerint a kovasavval, vagy egyéb kövesítő anyaggal történő anyagkicserélődés után esetleg évmilliók is öltéihétnek, amíg fennmarad a gél állapot, mely csak a folyamat számára kedvezően alakuló fizikai és kémiai hatásokra válik kőzetté, szilárdul meg. Az új lelőhelyről 6 darab különböző állapotban lévő növénymaradványt sikerült begyűjtenünk. Megállapíthattuk, hogy a maradványok nagyon hasonlatosak az ausztriai Feldibach, Leitersdorf környéki bazalttufákból ismert és közölt maradványokhoz. A begyűjtött anyagiból mintát küldtünk VADÁSZ ELEMÉR akadémikusnak, aki kőzottaniiag megvizsgáltatva a következőket közölte levélben: „ . . . a montmorillonit ... a tufa földpát-féléinek agyagjellegű mállást terméke (Timhidrosilikát), szárazulati kaolin . . .", mely а növénymaradványokat kövesítette, tehát nem az általánosan isimert kovásadási jelenséggel állunk szemben. Ez a jelenséggel kapcsolatban sokoldalú megfigyelésre hívja fel a figyelmet. A gyűjtőutak alkalmával a növényi maradványok mellett 225 darab Mollusca maradványt és kőzetmintákat is gyűjtöttünk, melyek egy része a jánosházi Batthyány Lajos Múzeum új kiállításába korült. A másik súlyponti terület Vasvár—Baltavár—Olaszfa környéke volt. Bérba'ltaváron az iskola szertárában találtunk kovásadott famaradványokat, melyek az igazgató közlése szerint a falutól D-re lévő, ún. Orbánlap területéről származnak. E helyen kavicsos térszint találtunk, azonban leletekre nem akadtunk. Az iskolából a 3 darab maradványt magiunkkal vittünk a szombathelyi Savariia Múzeumba. Olaszfa környékén járva, újabb ősnövénylelőlholyet sikerült felfedeznünk a templomdomb oldalában lévő útbevágásban. Ilit a homokrétogékben a közelből átmosott agyagguimók találhatóak, melyekben a rétegnél- jóval idősebb кош növények lenyomatai fordulnak elő. A hoimok kora megegyezhet az Unió wetzlerii-s rétegek korával. Itt 30 darab lenyoimatois agyaggumót sikerült begyűjteni. Következő új lelőhelyünk a Vönöck melletti kavicsbánya, ahonnan egy kovásoldott faitörzsmaradvány került napvilágra. A negyedik érdekes és új lelőhelyünk ebben az esztendőben Szombathely mellett tárult fel, ahol az oladi kerületrész kavicsbányájában egy iszaprétegben nagy tömegű növényi maradványt: fatörzseket, ágakat, magokat, terméséket, levélfoszlányokat fedeztünk fel, melyek feltehetően (a sok mogyorótercmés és bükk-kupacs alapiján) a bükk-kor elejéről származhatnak. Innen itöbb száz maradványt rejtő mintákat vittünk a múzeumba. Jelentős ősállatanyaghoz jutott a gyűjtemény a kőszegdoroszlói homokbányából, ahonnan 110 darab Mollusca és emlősmaraidvány látott napvilágot. További leletek: egy mammutfog Simaságról, a kavicsbányából, valamint szarvasagancs-töredékek Celldömölk mellől, melyek a Marcal szabályozása során a tőzegrétegekből kerültek elő. Állítólag bölénykoponya is volt, de ezt valaki eltulajdonította. A megyei gyűjtőutak során 50 lap herbáriumi növényt is begyűjtöttünk, valamint készült 878 darab negatív, továbbá 527 darab színes diapozitív fényképfelvétel. 421