Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

kápolna éppúgy szimbolikus célzatú, dicső emlék-fenntartó lehetett, mint a firenzei Castellaccio. (Vayer Lajos: Masolino és Róma. Mecénás és művész a renaissance elején. Bp. 1962. 89-91. 1. - Okmánytár Ozorai Pipo történetéhez. I-IV. közlemény. T. T. 1834. - Wenzel Gusztáv: Ozorai Pipo. Pest, 1863. - Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp. 1943. 57, 1. - Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor. Folia Archaelogiea, 1960. (XX.) 13бн153. 1.) A sárvári váron nem találunk olyan részletet, amely az olasz quattrocento e jeles magyarországi küldöttére és annak építészetére vallana. A nagyon átalakított ozorai várkastély építéstörténeti feltárása az adódó analógiák révén talán a sárvári vár e korszakára is több világosságot vetne. 68. Pór i. klny. 44-45. 1.; Nagy I. i. m. VI. 67. 1.; Lederer-E,Iekes-Székely i. m. 308. 1. 64. H. Takács 1'95I7. 42. 1. Szűcs Jenőre hivatkozva 1520-ban Márton kőfaragót és olasz lapicidákat említ (vö. uő. 1905. 197. 1. és 1970. 147. 1.). A megjelölt oklevél megfelelő lapján egy 1522-es regislrum van, amely valószínűleg nem Sárvárra, hanem annak valamely pertinenciájára vonatkozik; az oklevélben a fenti kőfaragókról nincs szó. 65. Nádasdy Tamás Kanizsay Orsolyát 15312-ben jegyezte el és János király által fiúsíttalla. (Oklevelet közli Horváth Mihály: Gróf Nádasdy Tamás' élete, némi tekintettel korára. Buda, 1838. 59. 1. 3. jegyzet.) 1534-ből való Ferdinándnak az az oklevele, amellyel a Kanksaybirtokokba Nádasdy Tamást is beiktatja (uo. 59-61. 1.). Sárvár tulajdonképpen már 1532-ben Nádasdy kezén volt (vö. Horváth i. m. 5(8. 1. és Károlyi Arpád-Szalay József: Nádasdy Tamás nádor csoládi levelezése. Bp. 1882. 219. 1.). 68. A Nádasdyak levéltára már régóta kincsesbányája azoknak, akik a XVI-XVII. század kultúrájával, történelmével, magyar nyelvével foglalkoznak. A levéltár magyarnyelvű leveleiből a múlt század végétől kezdve számosat kiadtak (Károlyi-Szalay i. m.; Szalay József: Sylvester János levelei Nádasdy Tamásnak. Irodalomtörténeti Közlemények, 1893.; Mályusz Elemér: Az Országos Levéltár Nádasdy levéltárának magjai

1 levelei, 1531-1549. Levéltári Közlemények, I. 1923.; Komáromi András kiadásában: Magyar levelek a XVI. századból. А Т. T. 19Ö4., 1907., 1908., 1909., 1910. és ll'91íl. évfolyamaiban.) Л levéltár gazdaságtörténeti vonatkozású anyagára alapozta művét Komoróezv György (.Nádasdy Tamás és a XVI. századi magyar nagybirtok gazdálkodása. Bp. 1932.), s a gazdaságtörténeti adatgyűjtemény alkotja Szeibert János említett kéziratos Sárvár monográfiájának legértékesebb részét is. A Nádasdylevcltár kultúrtörténeti, művészettörténeti anyagának módszeres feltárását az Országos Műemléki Felügyelőség kezdeményezte. Jankovich Miklós az OMF megbízásából a családi levéltár nagyrészéből gyűjtött elsősorban építészettörténeti vonatkozású regesztákat; alábbi feldolgozásunk levéltári anyagának döntő többsége a Jankovich-féle gyűjtésből származik. Az Országos Levéltár más gyűjteményeiről készíttetett még dolgozatunkban felhasznált regesztákat n Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja elődintéziménye. A Kuniorovitz L. Bernát és Belényessy Márta által közreadott Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak .. . 1540-1550-es számadásaiból с kétkötetes regesztagyűjtemény (Történeti-néprajzi füzetek, I—

II. Bp. 19159.) elsősorban néprajzi vonatkozású gazdaságtörténeti adatokat gyűjtött össze. Művészettörténettel kapcsolatos levéltári anyagot publikált H. Takács Marianna idézett monográfiájában és Katona Imre az anabaptisták dunántúli tevékenységével kapcsolatban (Habán emlékek Vas megyében. Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítője, III. 1965. 237-256'. 1.) Legutóbb Détshy Mihály foglalkozott a Herzog által már korábban közzétett, talán Nádasdy Tamáshoz intézett Palladio-levéllel, és tett rá vonatkozólag érdekes új megállapításokat (Palladio magyar vonatkozású levele. Műemlékvédelem, 1964. 1242-344. 1.) ; vö. erre vonatkozólag Zádor Anna i. tanulmányait. Az Országos Levéltái' továbbiakban idézett forrásanyagának általunk használt rövidítései: iV + jel/jot=Kamarai levéltár, Nádasdy család levéltára (E 185) iV + jelzct + OAíF. J. = A Nádasdy-levéltárból az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából Jankovich Miklós által készített regeszták Jelzel + MTA = A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatócsoportja regesztái (a regeszta készítője nevét az MTA-jelzés végére írtuk). 67. Horváth M. i. m. 68. Komoróczy i. m. 69. Horváth János: A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. Bp. 1957.; Balázs János: Sylvester János és kora. Bp. 1958.; Horváth István Károly: Sárvár szerepe a XVI. század magyar kultúiájában. Tinódy-emlékkönyv. Szombathely, 1956. 43-58. 1.; Katona Imre: Sárvár és a Nádasdyak a XVI. században és a XVII. század elején. Savaria, a Vas Megyei Múzeumok Értesítője. I. 1963. 239. laptól. 70. A levelek keltezési helye arról beszél, hogy Kanizsay Orsolya általában Sárvárott tartózkodott. Sárvár iránti előszeretete Nádasdy Tamással folytatott levelezésében többször is kitűnik: „Békével és egészséggel jutottatok haza azaz Sárvárra" - írja Nádasdy (1558. október 16. Szalay-Károlyi i. m. 20. 1.) Ugyanilyen értelmű levélrészlet 1561. márc. 29. (uo. 67. 1.) 1596. október 5-én Kanizsay Orsolya így ír férjének: „Könyörgök Kegyelmednek, mint Sze264