Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

A ililil/IV. periódus tóbb-kevesiéhb bizonyossággal megbatároizíbaító mészé '(„e") a XV. század második feléből, ill. a század végéről vagy a korai XVI. századból való. Ha periodizációnk ibolyás, akkor ,,b" ,,ic"-vel egykorú; márpedig dbbőll az következik, hogy a Zsigmond-kori Kanizsayak idejéből a várban semmi sem maradt ránk. Ez, tekintve e főurak személyét és kitüntetett szerepét, szinte elképzelhe tétlennek tűnik. A három Kanizsay testvér, akik 1392-ben a várt Zsigmondtól kapják, a Kanizsay család legjelentősebb tagjai.

57 Magasra ívelő politikai pályájuk szorosan Zsigmond uralkodásával áll kapcsolatban. Kanizsay János Zsigmondnak az ő segítségével való trónrajutása évében lesz egri püspökiből esztergomi érsek, majd később birodalmi főkancellár. Zsigmond oldalán több török elleni hadjáratba vesz részt, és a királyt mint tanácsadója kíséri el a koimslanzi zsinatra.

58 Zsigmonddal való szoros kapcsolatát a XV. század első éveiben tanúsított „hűtlenségei", a Zsigmond ellen lázadó főurakhoz való csatlakozása sem gyengítetne döntően. Országos politikám is túlnövő alakjának jellemzéséihez iszapén járulnak hozzá a művészeti és tudományos érdeklődéséről, műpártolásáról valló adatok.

59 János érsek maga is építkezett,

60 többek között Borostyánkő várán, amelyet Sárvárhoz hasonlóan zálogba kap a királytól; egy évvel az elzálogosítás után, 1389-ben megújítja.

61 János érsek Miklós nevű testvére zalai, vasi, soproni ispán, majd 1391-ben tárnokmester lesz. 1395-)ben Framicia- és Olais.zo.rs!zágihain gyűjt a törökök elleni háborúira, és a nilkápolyi csata után Zsigmond őt küldi Garai Jánossal az ország kormányzására. A harmaduk fKainiizsay, István, nem visel országos tisztséget. Zsigmond uralkodása kezdetén a székelyek ispánja lesz, főajtónálló, majd somogyi és soproni ispán. Bár az oklevelekből úgy tűnik, hogy Sárvár elsősorban Miklós tárnokmester tulajdona volt, az itteni építkezésekről való elképzelésünk kialakításakor az 1392-ben megajándékozott mindhárom testvér személyét, a királyi udvarban betöltött szarepét, és János érsek építkezéseit kell figyelembe vennünk. Mindenképpen valószínűnek látszik, hogy a Kanizsay-családnak ezek az eminens tagjai, akik Sárvárhoz igen ragaszkodhattak, itt építkeztek is. Az általuk talán már az 1390-es evőkben emelt épületek elpusztulhatlak; talán ezek részét képezte a B- és C-szárnyak találkozásánál feltárt, lebontott középkori épület.

62 A III/IV. építési korszak „c" épületét, elsősorban a nyílásméretek és arányok alapján a XV. század második felére, Mátyás korára tehetjük. Ez az az idő, (mint már említettük, amikor Kanizsay László erdélyi vajda, később főlovászmester a vár tulajdonosa. .Kanizsay László Mátyásnak jó embere, akit Hunyadi László kivégzésekor Mátyással és másokkal együtt ejtenek foglyul, és bár 1459-ben maga is csatlakozik a III. Frigyest királlyá választó főúri osaponthoz, Mátyás hűségére hamarosan visszatér, és mellette végig kiitairt.

63 Ügy gondoljuk, hogy a mai vár délnyugati részének nagyszabású kibővítésiét, szépítését — s talán még további, azóta elpusztult épületéket is — joggal kapcsolhatjuk a Mátyás udvarának fényéhez szokott Kanizsay Lászlóhoz. A ,,c" épület II. emelete kismértékű átalakítására valószínűleg csak jóval ennek az épületnek a keletkezése után, a XVI. század elején kor ülhetett sor. Ez a da tálas a nagy ablak szűkítésekor elhelyezett kőkeret profilja alapján is elképzelhető (24. és 25. kép); ha Kanizsay Lászlóinak 1520 körül valóban voltak Sárvárott olasz lapicidái, akkor ezek talán kőkeretünkkel kapcsolatba hozhatók.

64 A XVI. század elejére tehát már jelentős kiterjedésű középkori vár alakult ki Sárvárott. Ez a vár egy régi mag köré csoportosított későbbi, kiemeltebb szerepű épületek212