Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Évi jelentés a Vas megyei múzeumok 1965., 1966–1970. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Bárdosi János: A Néprajzi Osztály jelentése
tethettüik fel, addig a mostaniban már ezen a területen is beszámolhatunk némi eredményről, tehát e hiányosságot már egy év távlatából is enyhíteni tudtuk. A tárgyalt időszalklban a íSavaria Múzeumi imuinikatársai BÄRDOSI JÁNOS és D ORNER MÁRIA — a szombathelyi járás 13, a celldömölki járás 8 községében végezték ;el a népi műemléki felmérést, a sárvári múzeum igazgatója: NÓGRÁDI GÉZA pedig a vasvári járás 13 községében. (Az utóbbi külön szerepel a sárvári Nádaisdy Ferenc Múzeum jelentésében.) így 1966-ra Vas megyében már csak 23 fclméretlen község maradt; 3 a sárvári, 20 a celldömölki járásiban, ilazánk többi megyéjéhez viszonyítva Vas megye még így is nagyon előkelő helyet foglal el a felmérések vonalán, amivel a kb. 10 százalékos visszamaradó, felméretlen .községi arányszám ellenére is az elsők között szerepel. Mindez annak köszönhető, hogy az idő kétségtelenül miniket is sürget, ugyanis iczielk a felmérések a pilllaniatnyii állapotok rögzítésén túlmenőién, előzetes adatokat is szolgáltatnak a Vas megyei falumúzeum (skanzen) épületeinek tervszerű és szakszerű kiválogatásaihoz, ami nemcsak a helyi, hanem még asz onszágos isíkamzon progiramtervénék elkészítését is elősegíti, mivel a szakembereket a sok időt és fáradságot igénylő terepbejárástól, felderítő szemléktől bizonyos fokig mentesíti. Mint már előző évi jelentésünkben ismertettük, a 225/1964. sz. végrehajló bizottsági határozat értelmében (bővebben lásd Vas megye Tanácsának Közlönye 1064. III. évf. 14. sz. [aug. 11.] 45. oldal) a Szombathelyen létesítendő Vas megyei skanzen helyét a várostól Ny-a*a elhelyezkedő enyhén lankás dombvonulaton; a Rigóvölgyben jelöltük meg, amely változatos felszíni adottságaival és növényzetével tökéletesen íkifejezi, hűen dokumentálja a vasi föld tájjellcgét, felszíni adottságait. A szabadtéri néprajzi múzeum előlervét is ennek megfelelően készítettük el. Előterjesztésünket a végrehajtó bizottság 1965. jan. 14-én tárgyalta, de a múzeum Rigóvölgyben történő megvalósítását nem tette magáévá. „A körülmények részletesebb vizsgálata nélkül — feltételesen — a szabadtéri múzeum megvalósítását az oladi kilátó mögötti területen . . ." javasolta. Egyben megbízta „Lénárt Lajos víb-elnökhelyettcst és Gyurácz Jánost, Szombathely város Tanácsa V. B. elnökét, folytasson tárgyalást az illetékes szervek képviselőivel, s ennek alapján adjanak pontos javaslatot a szabadtéri múzeum elfogadhatónak ítélt területére." A vb-utasítás értelmében: ,,A javaslat térjen ki arra is, hogyan illeszkedik a szabadtéri múzeum a többi tervezett létesítményhez, milyen a 'kivitelezési lehetősége, s hogyan alakulnak az elsődlegesen jelentkező i(kerítéslélesítési, tereprendezési és gondnoki lakásépítési) (költségek. Ezekre <vonaítikozóan 1965—66. évre terjesszenek elő ezerényen összeállított fedezeti igényt, kitérve arra is, hogy Szombathely a városfejlesztési alapból .milyen összeget tud biztosítani." (Vas megye Tanácsának Közlönye 1965. IV. évf. 1. sz. 2. oldal 8/1965. vb. sz.). A fentiek értelmében a városi tanács 1965. március 26-án 8 tagból álló szakbizottságot hívott össze, a szabadtéri néprajzi múzeum céljára javasolt újabb területek megvitatása érdekében. ,,A megjelentek előtt a Városi Tanács képviselői ismertették az alábbi részletezés szerint javaslatba hozott újabb területeket: 1. Tanács utca, Arany-patak közötti terület. 2. Oladi {kilátótól délre, a hétvégi (házak céljára lei jelölt terület felett, a dombtetőn fekvő terület. 3. Árpád úti sétány és Csónakázó tó közötti terület. 4. Kárpáti Kelleimen út és Árpád úti sétány között fekvő terület... 488
