Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Évi jelentés a Vas megyei múzeumok 1965., 1966–1970. évi munkájáról - Savaria Múzeum, Szombathely - Szentléleky Tihamér: A Régészeti Osztály jelentése

munkája után, szakképzett vezetőt kapott. Kisegítőként ugyanakkor ő látja el a népvándorláskori régészeti feladatokat, pedig a megye ősrégészeti anyaga is legalább kéthárom szakember állandó munkáját követelné. A régészeti kutatás így központosítottá vált a Savaria Múzeumban, s az egyéb fontos régészeti területeik, minit pl. Vasvár, Kőszeg, Sárvár és a cellii járás még mindig, helyi régész nélkül, a megyei múzeum szakrégészeire támaszkodik. A nagy ós mindjobban sokasodó feladatok, és a midhez saefckutatói ellátottság mellett olyan átfogó kutatási és feldolgozási programokat kellett kidolgozná, melyek hosszú távra a tervszerű munkát meghatározzák. Az alapok lerakása után erre lehetőség az 1966—1970. évi munkaperiódusban nyílott. Múzeumi területem a régészeti kutatás országosan szervezettebbé vált. A Magyar Tudományos Akadémia korábbi Régészeti Csoportja Régészeti Kutató Intézetté alakult. A nagyobb szervezet mind fokozottabban alkalmassá vált az átfogóbb munkák és kutatások megszervezésére és beindítására. A régészet területére is elkészült az 1969—1971. évekre szóló 3 éves Tudományos Terv. Az országos múzeumok szakmai irányító munkája is erősödött. Kialakították a szakmai felügyeleti rendszert, mely kettős módon hatott ösztönzően a helyi munkákra; egyrészről jobban bekapcsolta a megyei múzeumi szervezetek régiész kutatóit az orszásos szalkmai vérkeringésbe, közös szakmai értekezletek szervezésével ismertté tette a helyi fontos kutatásokat, másrészt tanácsadásaikon keresztül az országos központi irányítás hatékonyabbá vált. Rár mindezek a kezdeményezések csak megindultak az 1966 és 1970 közötti időszakban, nagyjelentőségű hatásuk már érezhető volt, mert együtt járt a vidéki megyei szervezetek egyébkénti megerősödésével és fokozottabb szakmai igényeivel is. Az egész (megyére kiterjedő trendszeres régészeti ifelmérő ós feldolgozó munka legalkalmasabb Ikerote a megyei régészeti topográfia munkálatainalk megszervezése. A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutató Intézete irányításával a Vas megyei Múzeumok Igazgatósága e munkálatok elvégzésére hosszútávú tervet dolgozott ki. A feldolgozás során három kötetre tervezett, Vas megye Régészeti Topográfiája, első kötetének anyaggyűjtő munkálatai már 1968. évben megindultak. Ugyan-esiaík átfogó, tervszerű kutatás keretében folyt Savaria réimai Ikori településtörténetének tisztázása, melynek a XIX. század hetvenes éveiben megsziakadt munkálatait dir. P. Ruócz Terézia, Savaria Topográfiája c. munkája

7 folytatta, illetőleg iszolgáliUatta az alapot a ínég szélesebb kutatáshoz, s melyet a savariai centuriació kérdésének felvetésévé!]: idir. iMóiosy András tovább'fejlcsiztett. Az Iseum körzetének további feltárása az egykori város déli településrészeit tisztázta, míg a Járdányi Paulovios István romkertben az egykori császári palota periódusainak kibontása a IV. századi történeti eseményekre mutatott rá

9 s az útkereszteződést szegélyező műhelyépületek a városi iparosok életébe engedtek betekintést.

10 A távlati tudományos tervben a Magyar Tudományos Akadémia a Savaria kutatás részére elsődleges célként az anyagfeldolgozást tűzte ki. Ennek keretében megindult Savaria római kori kőemlékeinek feldolgozása s a savariai üvegeorpus előkészítése. A kutatásra ösztönzőién és termékenyítőén hatott a külföldi kapcsolatok kiépítése, mely főleg a szomszédos Szlovénia és Ausztria, valamint Itália és Egyiptom felé irányult. A szervezetten ismétlődő kapcsolatok jelentették a legtöbb lehetőséget a tervszerű kifejlesztésre. Az 1968-tól évente megrendezésre kerülő Savaria Nyári Egyetem régészeti és művészettörténeti előadásai között minden alkalommal szerepeltek a szlovén és osztrák 453