Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Szabolcsi Hedvig: Bútorrajzok a kőszegi Rajziskolából és egy kőszegi „Seeretaire”
általában, a secretaire külső megjelenése is sokkal komolyabb, díszítetlenebb lesz, az addigi gazdag intarziaborítás és aranybronz díszítés helyett egyszínű, fényezett mahagóni fedi, s legfeljebb kevés aranybronz veret díszíti; а XIX. század (második évtizedére ez utóbbi is megszűnik. A secretaire külsejéről eltűnik a játékos díszítettség, ridegebb, szigorúbb külsőt ölt, s egyben meg is szűnik a női boudoirok bútora lenni. Közép-Európában, általában Franciaországon kívül a XVIII. században ritkán találkozunk az itt leírt secretaire formával, s ha akad is rá egy-egy példa, az is csak a közvetlen francia befolyás alatt álló területeken mint pl. a Rajna-Vidéken fordul elő. Magyarországon a közép-európai igazodásnak megfelelően a secretaire csak a XIX. század első évtizedeiben válik ismertté és használttá. Ha van is szórványadatunk rá, hogy a XVIII. század végi francia bútor- és herendezős'tílust eredetiben vagy metszetes mintalapokból ismerő nemes főuraik, vagy rajzislkollai tanítók előtt 3 a secretaire sem volt ismeretlen, elterjedt ismeretét, divatját, feltétlenül az 1800 utáni évekre kell tennünk Közép-Európában a secretaire egyszerűsödött XVIII. század végi változatát veszik át, amikor a szerény külsejű írószekrény már nem kizárólag női bútor, hanem sokkal inkább mindenes munkaeszköz, s nem annyira a női boudoiirok mint inkább a polgári dolgozószobák bútora. Felmerül a kérdés, honnan vették a secretaire mintáját Magyarországon? Másutt már rámutattunk arra, hogy a francia mintaképek milyen úton korültek Magyarországra, s fölvázoltuk ennek az útnak közvetlen és közvetett módjait. 4 A divatterjesztés legfontosabb és leghatékonyabb eszközei a XVIII— XIX. század fordulóján az ún. divatlapfolyóiratok, a különböző Journal-ok voltak. A franciák XIX. század eleji secretaire típusaira jó példákat találunk már a XIX. század első évtizedeitől a La Mesangère szerkesztésében megjelent párisi Collection de meubles et objets de goût köteteiben. 5 1806-tól kezdve pedig egyre több Neues Secretaire-Bureau, Schreibe-Secretär illusztrációját találjuk a Magyarországon is isimert Journal des Luxus und der Moden Weiimarban kiadott évfolyamaiban. Különösen jellegzetes alaptípust mutat egy 1814-ben reprodukált Schreibe-Secretär, amely mahagóniból készült, bronzdíszítéssel, s „dessen innere Einrichtung die geöffnete Klappe und untere Thür hinlänglich zeigt". 6 A bútort vásárló vagy készíttető polgár informálása mellett a Journal-oknak mintaterjesztő szerepe is volt, különösen a rajziskolák mintarajzkészlctének gazdagításában. A magyarországi rajziskolák korai szakaszának mintarajzaiból s az ezek nyomán készült tanítvány-rajzokból csak alig néhányat ismerünk. De a rajziskolai oktatási menet ismeretében tudjuk, hogy az egy-egy tanulórajzban fennmaradt típusnak feltétlenül volt mintája az iskolában, akár metszet, akár tanítói mintarajz alakjában. Ezek a mintarajzok néha évtizedeikig is használatban voltak, s bizonyos kisebb-nagyobb változtatásokkal újra fel-felbukkannak a tanítványok rajzai között. Ilyen tanítványi rajzokat találunk egy jellegzetes XIX. század eleji secretaire-ről a kőszegi rajziskola két tanulórajzán s egy remeklő ifjú mester (korábban ugyancsak a kőszegi rajziskola látogatója) rajzán. 7 A három rajz feltűnő egyezései nem hagynak kétséget afelől, hogy mindhármuk közös eredete egy iskolai mintarajz, vagy metszet lehetett. Keltezés — egy 1818-as évszám — csak a három rajz egyikén található (4—5—6. kép). De miután mindegyik rajz névvel jelzett, a három kőszegi származású asztalosra vonatkozó életrajzi adatok a rajzok készítésének valószínű idejére is adnak bizonyos útba« 360
