Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Cserei Éva: Schaller István két ismeretlen képe Felsőpatyon

alsó rászánok egykori (Pro omnibus, non pro se) felirata alapul szolgálhatott e kombináció keletkezéséhez, miégsexn tekinthető puszta vléletlennek, hogy az oltárképet nap mint nap látó plébános a Mária születése oltárképpel kapcsolatiban is éppen Schallerral asszociált, akinek hiteles és szignált festménye az északi hajó-rész mellékoltárát díszíti. Míg azonban a mellékoiltár SídhaSHer-lképe 1762-ben készült, a főoltár Mária születése oltárképe már 1758-ban állt, sőt 1758-ig a szentély és a déli kápolna oltárainak kialakítása és berendezése is megtörtént. Ezekből arra is következtethetünk, hogy az oltárképet még 1758 előtt festhette Schaller. Az eddigieket összegezve megállapíthatjuk, hogy nemcsák a mellékoltár Mária mennybemenetele oltárképe tekinthető hiteles Schailler-iműnek, hanem a főoltár oltárképe is. A stílusíkrlitikai egyezéseken túlmenően történeti adataink is -erne utalnak. Ezek szerint Sohaller már a XVIII. század közepén dolgozott Felisőpatyon. Ezzel a Schalleroieuvme egy eddig nem Ismert, szignált 1762-es és egy ezzel és más Schaller-művekkel azonosítható alkotással gyarapodott. JEGYZETEK 1. Katona Imre: Az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás. Művészet 1963. ápr. 1B-16. 1. 2. A. Spaner: Das kleine Andachtsbild von XIV-bis zum XX. Jahrhundert. München, 1930. - A jezsuiták felfrissítik a régi misztikusok témáit és alkalmazzák az íij életre. A szentek ábrázolásánál kialakítják a virágszimbolikát, melyet főleg szentképek, imacédulák útján terjesztenek. A barokk korban ezeknek a szentképeknek nagy szerepük van a jezsuita tanításban, propagandában, a nép vallásos nevelésében. A virágszimbolika témát merít a szimbolikus, misztikus iratokból, régi ábrázolások elevenednek újjá. A barokk kor szimbolikája már megtalálható 1578-ban az Amsterdamban született és tanult Maximilian Sandeus-nál, aki a vallásos szimbolikához a drágaköveket, állatokat, virágokat használja fel. 3. A. Spaner: i. m. 4. A. Spaner: i. m. Tafel XIV. 1614-ből való rézmetszet ábrázolja a lorettoi litániát, különféle anlributomok között áll Mária. 5. Az Iparművészeti Múzeum Adattárában szerepel özv. Procopius Béláné gyűjteményéből 1 db pergamenre színcsen festett 15X30 cm méretű szentkép: (ltsz. 724.) Kartus alakú, rokályos alapon, színesen festett két szent alakja látható, Sz. Joachim és Sz. Anna szívéből egy-egy szál liliom indul ki, kelyhében 12 csillagú koronával Szűz Mária látható. Alul felirat: S ... AGHM ET ANNA. Osztrák eredetű a XVIII. sz. második feléből. 6. Künstle, Karl: I. В. Ikonographie der christlichen Kunst. 649 old. Ismerteti a XV. sz. végéről származó belga breviáriumot „Breviers zum Officium В. M. V." (Wien, Staatsbibliothek Nr. 1984). Ahoi Szt. Joachim és Szt. Anna melléből egy-egy ágacska nő ki, szárrá egyesül, és a virágkelyhen a kis Szűz Mária látható. Hasonló ábrázolás található egy „Missale Bomanurai"-ban, melyet 1589-ben Antwerpenben az „Officina Plantiniana"-ban nyomtattak. Kirchenschmuck, Monatschrifte für christliche Kunst und Kunstgeschichte, Neue Folge 35. Jahrg. Nr. 10. Graz. 1904 .okt. 15. - Conceptio immaculata in alten Darstellungen. 188. old. szintén említi, hogy a Mária-kultusz kialakulásánál, a december 8. ünnepe mellett gyakran ábrázolják az előzőben leírt módon a szűz születését. Iconographie de l'art Chrétien. Louis Réau: (Iconographie de la Bible II. Nouveau Testament, Paris, 1957. 159. old. A középkorban Mária születése ciklusnak bevezetője a Mária fogantatása jelenet. Ezt azonban képünktől eltérő módon ábrázolják: a két szülő - Anna és Joachim — Jeruzsálem kapujánál találkozik és átöleli egymást. 7. Aggházy Mária: Purgatórium ábrázolások a XVIII-ik században. Orsz. Szépm. Múzeum Közleményei, 10. sz. 1957. A „pokol tornáca" limbus-on várakozók között a legtöbbször fel lehet ismerni Ádámot és Évát. A pokol tornáca mivel megszűnik Krisztus halálával, ábrázolása mindig Krisztus szenvedéstörténetével kapcsolatos; - írja a szerző. Az, hogy a Szűz Mária születése képen találkozunk a „limbus" ábrázolással, az azért is lehetséges, mivel az ő születésével előrevetítődött annak megszűnése. 350