Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Cserei Éva: Schaller István két ismeretlen képe Felsőpatyon

Adataink szerint nem valószínű, hogy ez az oltárképcsere az új patrónus, gróf Esterházy László építkezéseivel áll összefüggésben,

12 aki már 1716-ban (más adatok szerint 1717-ben) a templom szentélyét és sekrestyéjét alapjaitól megnagyobbította és később is jelentős összegekkel járult a templom nagyobbításához és szépítéséhez, hanem Farkas Gábor kriptáját tartalmazó emlékkápolna építésével, s a mellékoltár felállításával. A helyi plébános szerint az emlékkápolna építésére,

1,5 a főoltár felállítására közvetlenül 1754 előtt került sor. Noha ez az időpont sok más szempontból figyelemre méltó, mégis elgondolkoztató, mert a plébános — mint ez az évszámok egyezőségéből kitűnik — az 1698-as, az 1758-as, az 1815-ös és az ISSS-as

14 püspöklátogatási jegyzőkönyvékből merítette adatait, ezekben pedig csak annyi tűnik ki, hogy a kápolnának 1717 és 17;58 íköiziölt kellett épülnie. Kár, hogy a Farkas iGálbor insignumát tartalmazó egykori mellékoltárnak nyoma veszett, ezért a kápolna építésének, egyben a főoltár felállításának időpontja ma már nehezebben rekonstruálható. A Farkas-család — Farkas Gábor ősei — jelentős szerepet játszolt Felső-Paly, vagy Farkas-Paty történetében.

15 Farkas Gábor 17444)en Nógrád megye ügyésze, majd 1750-ben főszolgabíró. Ha Nagy Iván adatainak hihetünk, még 1756-ban is élt, mert főjegyzőiként emlegetik. Két évvel később, 1758-ban viszont már halott, mert emlékkápolnáját és kriptáját is említi a Canonica visilatio. E szerint a kápolna építésére és a főoltár felállítására csak 1758 előtt és 1756 után kerülhetett sor. Ez azt jelenti, hogy a Mária születése oltárképnek 1757—58-ban kellett készülnie, mindenesetre 1758 augusztusa előtt, mert az ekkor felvett jegyzőkönyv már készként tünteti fel. 1838-ban még állt a régi mellékoltár és a kripta is megvolt — bár elhanyagolt, gondozatlan állapotban —, de a XIX. század második felében egy újabb nagyszabású átalakító munka következtében végleg felszámolták.

10 1823чЬап a templom északi oldalfalát áttörték, hogy a ma is látható oldalhaj ót kialakíthassák. Ebben található az a mcllókoltár, amelynek képe ugyancsak Mária-témát ábrázol: Mária mennybemenetelét. (4. kép) Az oltárkép alsó harmadában barnás színű nyitott szarkofág körül a tanítványok helyezkednék cl. Bal oldalon a féltérdre ereszkedő, kékruhás, sárga leplet viselő apostol, felfelé fordított arcán fénysugár ül. Mögötte egy tanítvány áll összetett kézzel, a háttérben kék, lila, sárgásbarna, zöldesruhájú apostolok széles gesztusokkal fejezik ki csodálkozásukat. Két tanítvány meghatottan szorongatja az üres sír fehér gyolcsát. Jobb oldalon fehérruhás, vörös köpenyes apostol lép a szarkofág talapzatára, felfelé mutató kezével a figyelmet a cselekmény központjára, a gomolygó fellbólkön ülő Máriára irányítja. Az angyalokkal körüJvelit Mániát fehér nullája, lebegő kék fátyla még jobban kiemeli a sárgásbarna háttérből. Már a képen érvényrejutó világos és áttekinthető szerkezet is kvalitásos festőt siejtet, az apostol lábainál olvasható „St Sohál'ler Pin. Anno 1762" felirat és évszám alapján viszont teljesen nyilvánvaló, hogy Schaller István egyik korai alkotásával állunk szemben. (5. kép) A művész vallásos tárgyú képei közül már korábbról is ismerünk egy Mária mennybemenetelét ábrázoló festményt, melyet 5 évvel 1762 előtt, 1757-ben készített a borsmonostori

17 cisztercita templomnak. (6. kép) Míg azonban a borsmonostori főoltárkép Sebastiano Riicci Mária mennybemenetele oltárképének kompozícióját követi, (7. kép) a felsőpatyi oltárképen már csak részben érezhető ez az ismétlés.

18 A Rioci-féle oltárkép két részből áll: fent angyalkoszorú közepén felhőkön ül Mária, az alsó részben a nyitott koporsó körül helyezkednek el az apostolok.

19 A borsmonostori festményen Schal" 343