Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Katona Imre: A Batthyányak műkincsei és az 1912-es Vasvármegyei Műtörténeti Kiállítás (Adatok a Vas megyei műgyűjtés történetéhez)

a kurucoké volt. Ennek ellenére Németújivár egykori szerepét таг az 50-es, 60-as években kedvezőtlenül ítélik meg az osztrák kormánylköröik. Miután a németújvári vár Ausztriával való szomszédsága miatt veszélyezteti az osztrák birodalom biztonságát — mint ezt XVII. és XVIII. századi szerepe bizonyítja — további sorsáról az 17151-es országgyűlés szerint külön bizottság dönt. Az 1764—65-ös országgyűlés újabb bizottságot küldött ki hasonló célból. E bizottság hozta azt a döntést, hogy a várat a határkiigazítás miatt le kell rombolni.

46 A váriban lévő hadifelszerelésck és értékes tárgyak nagyrészét a lerombolás előtt a körmendi és más Batthyány-várakba, az értékes könyvtárt a nérnetújivári zárdáiba, a levéltárat pedig a hegyláb alatti Biatthyényféle kastélyba helyezték. A roim anyagát a lakosság a városi építkezéseknél használta fel. Idővel a rom teljesen eltűnt volna, ha Batthyány Fülöp végrcndeletileg nem gondoskodik arról, hogy a várhegy a várrommal végleg a Ballhyány-család tulajdona maradjon, miután innen származik a Batthyány-család „Németújvári'' előlieve.

47 A kápolna (kórusa feletti 1793-as évszám talán a Batthyány Fülöp-féle újjáépítés idejére utol, amikor a várkastély imái formáját elnyerte. Fényes F lek leírásától

48 a Vasárnapi Üjság egykori németújvári cikkén át

49 egészen az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és Képekben с mű szerzőjéig

50 olvashatjuk, hogy a „magányos sziklán álló vár összes épületeivel együtt még a múlt század második felében is teljesen épen állott. Bástyákkal, sáncokkal és körülözönlő posványával volt megerősítve". Az egykori büszke sasfészeknek ma már csak egyes részei láthatók, mint a vártcmplom, a vár tornya a három szobával, a harangokkal és az órával, az egykori lovagterem és a fegyvertár. Batthyány Fülöp nemcsak a régi és romos részletek újjáépítésére törekedett, hanem az épület rendeltetését is meghatározta. Maga is gyűjtő volt, a régi történeti és művészeti emlékek tisztelője. Erről a még fiatal Magyar Nemzeti Múzeumnak tett jelentős'pénzbeli adományai is tanúskodnak.

51 így érthető, ha a magyar történelemben igen kiemelkedő szerepet játszó Batthyány család régiségeinek összegyűjtését és megfelelő bemutatását is kötelességének tartotta. A németújvári vár védelméről tett intézkedései is erről a régiségéket tisztelő, a magyar kultúra emlékeit gondosan megőrző és hagyományápoló magatartásáról tanúskodnak, mert már helyreállítás közben, sőt talán már ezt megelőzően felfigyelt a kastélynak azokra a részeire, melyek a bemutatás céljaira a legalkalmasabbnak mutatkoznak. így került sor azoknak a részeknek a helyreállítására, melyek már a korábbi századokban is a családi gyűjtemények őrzési és tárolási helyeiül szolgálták, mint a vár híres Czaig-háza, illetve fegyvertára, a lovagterem és a XVII. század közepén megújított toronyszobái. A németújvári vár évszázadokon át hallgatott a falai közt őrzött csodálatos értékű műtárgyairól. Az 1896-os millenniumi kiállítást előkészítő bizottsági előadók láthatták hivatalosan elsőízben a várban őrzött műkincsek sokaságát,

52 de csak 1912-ben vált a szakemberek és a nagyközönség széles rétegei számára is láthatóvá az a töméntelen számú és értékben is igen jelentős műkincs, mely az öreg falak között vészelte át több évszázad történelmi viharait. A hercegi és grófi család által közösen birtokolt németújvári vár ekkori gondnoka Batthyány Iván volt, aki bátyja, Batthyány Béla halála után lett Batthyány Fülöp végrendelete értelmében a németújvári gyűjtemények és a fellegvár gondviselője. A grófi ág — így Batthyány Iván — uradalmainak központja Nagycsákány volt, ahol a család egyik ősi kastélya állt. Nagycsákány (ma Csákánydoroszló) tulajdonképpen csak a grófi ág kiszakadása után vált a család egyik ágának székhelyévé, korábban kevésbé jelentós kúriaszerű vidéki kastély volt csupán, melynek megerősítésére és mai 324