Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
László Gábor: Az esküdtbíróság szervezése és működése Vas megyében (1900–1914)
Ámde az esküdtbíróság intézménye még ennek ellenére sem bizonyult megfelelő eszköznek az uralkodó osztály számára, mert még így is fennállt annak a veszélye, bogy a politikai jellegű perekben az esküdtek a vádlottakkal, illetve a vádlottak által képviselt „szocialista tamolkkall" sziámiban felmentő ítéletet hoznak. Gyakoriak voltok Vas megyei vonatkozásban az oly esetek, amikor a megye társadalmi életére „veszélyes" egyének, a szocialisták sajtójukon keresztül (Testvériség, Munkáslap, Szocializmus) kíméletlen bírálattal éltek ,a vármegyei szerveik baitiaiimi túltengéseivel, a váirmiegye urainak törvénysértő, korrupt magatartásával szemben. Könyörtelenül ostorozták a társadalmi haladás érdekében az álszent főszolgabírókat, a megjelent törvényeket, s általában mindazt, ami gátló tényezőt képezett a haladás — a munkásmozgalom előtt. Bátor forradalmi kiállásuknak a vége általában per lett, amelyet vagy hatóság elleni erőszak címén indítottjaik elleniük (így sikerült ugylamis megíkerülni .az esküdtszéket) vagy sajtóperbe fogták őlkiet, s mint ilyent, nem a szombaithelyi esküdtszéknél (t. n. a sajtópert!), hanem a törvényes rendelkezések figyelembevételével a győri esküdtbíróságnál follytaltiták Ile. A legkirívóbb példáját mutatja ennek az eljárásnak az ún. „Bögötei szociális iskola ügye", amely iskola működése .allem összefogott az egész megyei arisztokrácia, mandant elkövetve, hogy az iskola fenntartóját anyagilag és erkölcsileg tönkretegyék 64 , ami részükről érthető is volt, hiszen az iskola tanítója, Tarczai Lajos, számukra nemkívánatos tanokat terjesztett, a fennálló társadalmi rendet veszélyeztető sajtóanyagot osztogatott szét a falu lakosai között. 65 (A terjesztett röplapok: A csuhások, a Szoc. Dem. evangéliuma, Kereszténység és szocializmus stb. L.G.) Így érthető az, hogy az egyéb hatósági eljárások mellett hamarosan sor került a bögötei szocialisták elleni büntetőeljárásra is, amellyel kapcsolatban érdemes idéznünk a korabeli liberális Vas megyei sajtó cikkeit, amelyek utalnak arra, hogy sem eszközt, sem módot nem kímélve hogyan igyekeztek elhallgattatni politikai ellenfeleiket, elsősorban a szocialista tanok terjesztőit az akkori vármegye uralkodó körei: „. . . A szocialista iskola volt tanítója Tarczai Lajos a Szombathelyen megjelenő Testvériség с szocialista lapban a „Törvény nevében" címmel cikket írt, amelyben ... főszolgabíró allen intézett támadást. Elmondotta, hogy a törvény nevében lecsukatták, éheztették, kitiltották. . . . . .Emiatt halált mond a mai papi és úri hatalmaskodásra, az osztályuralom hozta törvényekre, a niai társadalmi rendszerire. A győri esküdtbíróság kedden tárgyalto az ügyet. (1904. ápr. 16^án L. G.) Fischer Gyuília Mr. főügyész sajtó útján elkövetett izgatás és rágalmazás vétségével vádolta Tanoziailt •... az esíküdtszíak a vádlottat izgatásban vétkesnek mondotta /kii és 8 havi fogházra ítéltle. . ," 66 Hasonló esetek szép számmal akadtak még megyénk területén, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy a szombathelyi esküdtszék a törvény szabta lehetőségek alapján mentesüljön a kényes politikai ügyek tárgyalása alól, ami annál is inkább indokoltnak látszott, mivel fennállt annak a lehetősége, hogy az esküdtek szimpátiából felmentő verdiktet hoztak volna. De mindezek ellenére — éppen a fentebb említett pert és a benne hozott ítéletet is figyelembe véve — a hivatalos körök mégsem voltak megelégedve az esküdtszék működésével, és csak a legmegfelelőbb alkalmat várták arra, hogy az uralkodó osztály számára oly kínos tehert jelentő esküdtszék intézményét felszámolják. Ez mégsem bizonyult oly könnyű feladatnak, hiszen a magyar liberálisok körömszakadtáig védték az esküdtszék intézményét és csak hibáinak kiküszöbölésére töreked306
