Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
László Gábor: Az esküdtbíróság szervezése és működése Vas megyében (1900–1914)
Végül a közgyűlésben a szavazás során 22 városi képviselő 8 ellenében megszavazta az esküdtszék felállításának kérdését. 11 Az előzetes szervezési kérdésekkel kapcsolatban most már csak egy megoldandó probléma maradt hátra, épület, illetve megfelelő helyiség biztosítása az esküdtszék számára. E kérdéssel kapcsolatban a városi közgyűlés úgy határozott, hogy a jelenlegi céljának nem megfelelő, állandó jellegű színházat, amely esküdtszéki tárgyalások tartására is alkalmas, a mellékhelyiségekkel együtt az igazságügyminiszter által megszabott időtartamra megfelelő ellenérték szolgáltatása mellett ideiglenesen rendelkezésre bocsátja. 12 Kisebb mértékben ugyan, de hasonló vita zajlott le az esküdtszék megszervezésével és Szombathelyen történő feláíMMisával .kaposiollaitban a megyei közgyűlésen iis 1899. február 6-án. Itt a megyei közgyűlés az ügyvédek mozgalmát támogatva kérte az igazságügyminisztert, hogy: „Mivel Szombathely a nyugati rész fontos gócpontja, ós a lakosság értelmileg képes a bíráskodásban való részvételre, ezért az esküdtszék Szombathelyen felállíttassák. 13 Az igazságügyminiszterhez beadott memorandumoknak és a küldöttségek kérelmének megfelelően 1899. április 17-én kelt leiratában az igazságügyminiszter közölte a törvényhatóság első tisztviselőjével (alispán), hogy az 1897. évi 33. t. c. 1. §.-ának megfelelően Szombathely r. t. városban is esküdtbíróságot fog szervezni. 14 Az igazságügyminiszteri leirattal egyidőben értesítette a szombathelyi Kir. Törvényszék elnöke átiratában Szombathely város közönségét, hogy az igazságügyminiszter az esküdtszók számára felajánlott színház épületét nem veszi igénybe, hanem az esküdtszék elhelyezéséről a törvényszék épületén belül fog gondoskodni. 15 Az esküdtbíróság felállításának és elhelyezésének kérdései tehát tisztázódtak Vas megye területén, a vele kapcsolatos egyéb szervezési munkák azonban mégsem haladtak tovább teljesen zökkenőmentesen. Az esküditbíróságról szóló ,1897. évi 33. .töinvénycikk 9. §.-a értelmében városokban a polgármester, Községekben a bíró, Budapesten területi elöljáró, a városi törvényhatósági bizottságiiiialk, illetőleg a városi vagy községi képviselőtestületnek, а székesfővárosban pedig a kerületi választmánynak két kiküldöttjével — mint összeíró bizottság — köteles voilt mikuden év május havában összeállítani azoknak a városukban, illetőleg községükben, kerületükben lakó összes férfiak névjegyzékéit, aikilk . . . esküdtek lehetitek .. . A rendelkezésünkre álló iraitokbód megálliarpáitlhiaitó az, hogy megyénk területén az összeíró bizottságok megalakításával is késlekedtek, mert belügyminiszteri leiratira volt szükség ahhoz, hogy az összeíró bizottságokat a város, illetve a megye életre hívja, 16 aminek következtében Szombathely város közgyűlésié a város területén élő esküidlképos férfiak összeírása céljából a következő tagokból álló bizottságot választoltba meg: Brenner János és Eredics Ferenc királyi tanácsosokat, Horváth István prépostplébánost, dr. Kranecker József és Szabó László kir. tanácsos városi képviselőket és Bossányi József ügyészt. 17 A törvény 18. §.-a értelmében minden törvényhatóságnál az esküdt-összeírások és alaplajstromok felülvizsgálatára a törvényhatósági bizottság saját kebeléből egy évi időtartamra 12 bizalmi férfiúból álló testületet volt köteles választani. E bizottság megalakítására 1899. április 29-én kelt 40. 616. sz. leiratában kötelezte a törvényhatóságot a belügyminiszter, amely leirat következtében a felszólamlási bizottságot 1899. aug. 7-én megtartott törvényhatósági ülésen a következő összetételben alakítoitták meg: 18 289
