Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

toronynál két kapuja van: egy külső és egy belső, a torony északi, illetve déli oldalán. A kapuköz, amit 1560. ápr. 1-én említenek és amelynek boltozásáról hallunk, tkp. a toronyalj. 196. A torony fundamentumának erősítése. Vö. előző jegyzetet. 197. „. . . az ke miescket yde Sárvárra ozatom az kapunak való kevet faragtatom vélek . . ." (ápr. 1., N., B. 1546. miss. Sennyey fol. 158. OMF. J.). 1/98. „. . . ma kereszt ura jewek, az ke mieseket es ide ozam, mert hog az sitkey hegben nem találnak jo kewet az kapunak valót. . ." (ápr. 4., uo. fol. 162.). 199. Űrnap után pénteken (uo. fol. 187.). 200. 1560. Szt. Iván napján (uo. 202. fol.). 201. 1560. júl. 11. (uo. 212. fol.). 202. 1560. szept. 7. (uo. fol. 251.). 203. Még Herzog József tárta fel és közölte a húszas években (Adatok a hazai építészet XVI. századi történetéhez. Magyar Művészet, ,1927. III. 119-414. I., N., Lymbus III. sor. B. 2268. fasc. 18. fol. 29.) „Donath Mesternek az sarwary kü Myesnek Bechbe menetth adotth Uram ü Naga en általam Geörwary Balyntt deák által zolgalatthyara tyzen hatt Magyar forenitott Kereszttihuratt." 204. A magyarországi művészet története, IV. kiad. I. köt. 216-217., 219. 1. J05. EZ az attribueió a szakirodalomban azóta tovább él, bár még ilyen feltételes formában sem mindenütt elfogadott (Gerő 1955. 337. 1. a kapuval kapcsolatban óvatosan az attribuáló szerzőt is említi, hasonlóan H. Takács 1957. 26. 1., vö. uő. 1970. 148. 1., nem helytálló feltételezéssel). A vár kapuja mellett látható műemléki táblán s ezáltal most már a sárvári köztudatban is a kapu Donato Grazioli biztos műve. 206. Vö. Zádor Anna idézett olasz- és magyarnyelvű tanulmányait. A levelet közölte Herzog József (Andrea Palladio egy levele Magyarországon. Magyar Művészet, 1927. p. 137. és Détshy Mihály i. m.) Vö. Gerő László 1968. 252. 1. - Legutóbb H. Takács (1970. 1150. 1.) elutasítva azt a nagyon valószínű lehetőséget, hogy a Palladio-féle levél Nádasdynak szól, Zrínyi Miklós személyével hozza azt kapcsolatba anélkül, hogy hipotézisét számottevő érvekkel támasztania alá. Vö. álláspontja kritikáját Détshy id. recenzió, 478-479. 1. 207. Détshy Mihály olvasatát közlöm (i. m. 242. 1). 208. Csupán az 1552-es Sennyey-féle elszámolás említ Márton nevű mestert - kettőt is. de itt valószínűleg egyazon személyről van szó - szept. 17-én „Marton Kömyes"-t és okt. 28-án Martinus Thot pallért, akik egy-egy forintot kapnak. A kis összegből nem gondolhatunk jelentős szerepükre, s így a Palladio-levélben szereplő Martino marraro-val nem azonosíthatjuk. Nevük az ismert anyagban sem később, sem más építkezésekkel kapcsolatban nem fordul elő. 209. A bécsi építkezésekkel kapcsolatban az Udvardy György által (T. T. 1908. 196-227. 1.) többször említett bizonyos Pécsy Márton semmiképpen sem lehet kőműves; más, közvetlenül Nádasdynak dolgozó Márton mesterről nincs tudomásunk. 210. A XIX. században lebontott kapuról Fruhmann Antal 1849-ben készült rajzát közli Borbiró Birgil-Valló István: Győr városépítésének története. Bp. 1956. 50. és 180. ábra. A Bécsi kapu datálása Balogh Jolántól, A magyarországi művészet története IV. kiad. I. 216. 1. 211. Lebontva, töredékei ma a Sforzia-bástyában. Látható Győrnek a töröktől való 1598-as visszafoglalását ábrázoló metszetén. (Jenci Ferenc-Koppan y Tibor: Győr. Bp. 1964. 18. kép.) 212. Herzog i. tm. Magyar Művészet 1927. 1113. 1. 213. Ilyen vakolat látható az A-szárny belső homlokzati falán (a díszterem felőli sarkon armirozásisal), a B-szárnynak a folyosóra nyíló homlokzati falán és a külső homlokzati falon (itt a III. helyiség rizalitján armirozás nyomaival), a D-szárny belső homlokzatának bal felén, az eredeti épületsoroknál armirozással, és az E-szárny D felőli rövid homlokzatán, ahol inkább csak az armirozás töredékét sikerült feltárnunk egy későbbi, ezt utánzó, de más rendszerű armirozás alatt. 214. 1560. szept. 3. (N., B. 1545. miss. Sennyey fol. 235. OMF. J.) 215. Sennyey Nádasdyhoz írott levele, 1560. aug. 2. (Károlyi-Szalay i. m. 235. 1.) 216. Az 1569-ben, elszámolásban szereplő Magister Antonius murator (H. Takács 1957. 43. 1.) valószínűleg csak kisebb munkákat végezhetett. A H. Takács által említett Pietro Orsolino-adat téves; vö. 139. jegyzetet. 217. PROPVGNACVLA HAEC / ARCIS HVIVSCVM AN TEA FVISSENT LIG / NEA COPIT LAPIDEA FACERE • • • INCLYTVS COMES FRANC1SCVS / NADASDI ANNO 1588 MENSE МАЮ FLNYT FILIVS HAERES / LEGITTIMVS BONORVM СО MES PAVLVS NADASDI ANNO / 16115 MENSE OCTOBRI 30. 218. Trupecz Marko csapodi jobbágy Nádasdy Ferenchez írt levele, 1589. szept. 22. (N., B. 1633. pali. Trupecz M. fol. il. ÖMF. J.) Vö. Sennyey 1587. rnárc. 31-i levelét a város török által való pusztulásáról (N., B. 1544. miss. Sennyey fol. 5. OMF. J.). - Az erődítési munkák 1615-ös befejezéséhez az 1613-as országgyűlés is hozzájárulhatott, ahol Sárvár, Peleske és 274