Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

144. 1554. okt. 24. és 31. (N., В. 1543. miss. Sennyey fol. 101. és 114. OMF. J.) 145. Vö. talán az alábbi 1553-as adatot, „...minden fele miek yken mieltednek . . .': (N., B. 1542. miss. Sennyey fol. 373. OMF. J.) 146. Okt. 18-án a palota gcrendázásáról hallunk (N., B. 1543. miss. Sennyey fol. 94. OMF. J.), nap nélkül , - valószínűleg szintén októberben - az új házak fedetéséről szólnak (uo. fol. 121.), okt. 24-én a zsindelyezés készül (uo. fol. 101.), nov. 15-én pedig már ez is kész a kéménnyel és a padimentumozással együtt (N., B. 1518. pali. 3. fol. 1. OMF. J.). Az utóbbi levélben azt említik, hogy a padimentumozás a „Kegyelmed házánál" kész; ez a helyiség talán maga is bemifoglaltatik a készülő épületrészben - vö. pl. a XVII. századi inventárakban szereplő „konyha mellett való Uram házát". - Az első adatban említett palota kérdése igen bizonytalan. A XVI-XVII. századi forrásokban, úgy tűnik, több helyiségre is használták a palota elnevezést - sokszor csak általánosságban egy nagyobb helyiséget hívtak így. Mivel a fenti palotát és az idevonatkozó adatcsoportot semmiképpen sem tudtuk a vár más pontjával - más, kiemelt „palotájával" - azonosítani, egyelőre azt kell feltételeznünk, hogy itt a B-szárny déli része egyik nagyobbméretű emeleti helyiségéről - talán a magas külső homlokzati ablakosról - van szó (1. alább). 147. A nyílásnak párhuzamos ferde kávafalai vannak, amelyeknek vonala nagyjából a mai C-szárny tengelyével egyezik meg. 148. Az első árkádívet 1964-ben Dragonils Tamás tárta fel Urbán László kezdeményezésére, majd az ugyanez évben végzett kutatások során Sallay Marianne az egész árkádsort napvilágra hozta. .149. Az A-szárny felőli rizalitra csekély alapfakmaradványok mutatnak és az a tény, hogy ezen a helyen a mai homlokzati fal átalakítottnak, az árkádos résznél későbbinek látszik. Nyitva kell hagynunk azt a kérdést, hogy a C-szárny felőli rizalitnak volt-e köze ehhez a szárnyhoz, illetve а ВС saroknál állott középkori épülethez. Az utóbbiról azt gondoljuk, hogy Nádasdy Tamás idejében még állt, s a C-szárny e részének újabb - lényegében mai - tömege csak később alakult ki; az ásatás azonban x'igy mutatja, mintha a rizalit már az új C-szárny homlokzati falát is figyelembe vette volna. A kérdést a C-szárny megfelelő része belsejében (.a volt kápolnában) végzett ásatással lehetne eldönteni. Vö. 2153. 1. és 243/a. jegyzetet. 150. N., B. 1518. pali. 3. fol. 1. OMF. J. 151. Az A-szárny külső homlokzati folyosójának keletkezési kora módfölött bizonytalan, s mindaddig az marad, amíg a folyosót közrefogó rizalitnak és a vastag, eredeti homlokzati falnak falikutató-vizsgálata meg nem történhet. Nézetünk szerint ez a folyosó Nádasdy Tamás koránál későbbi. 152. 1555. aug. 8.: N., B. 1543. miss. Sennyey fol. 157. OMF. J. A „foltozás" a régi és az új szárnyrész kissé eltérő tengelyének kiegyenlítését jelenthette; részben eklkor kcletíkezhetett már tehát a folyosó belső falán, különösen a folyosó közepetáján nagy vastagságot elérő eléragasztás. 153. Az árkádíves földszinti résznek és az emeleti, tömör falnak összehasonlító habarcsvizsgálata a két fal különböző voltát kimutatta. 154. Vö. 152. jegyzetet. 155. A méretazonosságról nom állt módomban meggyőződni. A keresztúri árkádsor földszinti részleteit a bécsi Bimdosdeiikmalamt felvételeiből ismerem, melyeknek megküldéséért Hajós Gézának tartozom hálás köszönettel. 1156. Vö. 218., 2,31. és 2Ж-2Э8. 1. 157. H. Takács 1957. 25. lapon а kapukat két olasz kőfaragó 1559-61-es sárvári tartózkodásával hozva össze elvkorra datálja. A magyarországi művészet története, IV. kiad. I. köt. 217.1. 158. 1555. okt. 16. Vö. 116. és UO. jegyzetet. 159. 1555. okt. 16.; 1556. márc. 31. (N., B. 1543. miss. Sennyey fol. 204. OMF. J.; - N., B. 1511. pali. 43. fol. 16 .OMF. J.) Nem tudjuk, hogy az 1556. június 12-i, zsindelyvásárlásra vonatkozó adat új épületek fedésével, vagy általában tetőjavítási munkákkal kapcsolatos-e (N., B. 1558. Számadások, fol. 19. OMF. J.). 160. „. . . el küldem Bertalan uramat Posonba cg achal mek ladni az érsek uram erkelct, minden módon hahoz képest chinaltatom, az hida kez, kin es volt immár rajttá az en kegelmes azzonom . . ." (N., B. 1544. miss. Sennyey fol. 114. IMF. J.) ; „. . . az hydat mek kezetetem, hog Azzonom ew Nagsaga ki járhat rajttá, de az erkel chinaltatasara Puperhelt [az ácsot] warom wala, aplakot nem hagiok rajttá, mik az úristen Nagsagodat haza nem hozza . . ." (1557. Szentkereszt napján; uo. fol. 110.). 160/a. A pozsonyi érseki palotát 1540-ig Várday Pál esztergomi érsek építtette Martino Spazioval (Pataki i. m. 8. 1., és A magyarországi művészet története IV. kiad. I. köt. 230. 1.). A palotát a század második felében továbbépítették vagy átalakították (H. Takács 1970. 229. 1.), majd a XVIII. században lebontották. 271