Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

32. Л „d"-épület belső homlokzata az V. periódusban. Rekonstrukció derült arra, hogy ezek az árkádok miért nem futnak a homlokzat teljes hosszán végig. A C-szárny felé eső részen, éppen ott, ahol a fent említett nagyméretű nyílás egy feltételezett helyiségbe nyílik, valóban sikerült egy rizalitos épületrész alapfalait feltárni (2. kép), s ugyanilyen kiugrás lehetett a szárny másik, északi végében is.

149 A két rizalit között már ebben az időben is kellett folyosónak lennie. Folyosóval kapcsolatos munkálatokról 1554. november 15-én

150 tesznek említést, akkor, amikor a B-szárny új részével már készen vannak, s a vár más részén ekkor folyosóról nem tudunk.

151 Építése a következő évig elhúzódhatott, amit érthetővé tesz a munkák 1555ben erősen lanyhuló üteme; Sennyey ekkor arra panaszkodik, hogy a folyosó derekánál „az isok fotózás sok mezt wezen".

152 A iB-iSzárny folyosójával kapcsolatban fontos kérdés, hogy ez az ,1554—55-ben említett folyosó ímennyiben azonos azzal, amelynek földsziniti, plilléros-áirikádos marádványait ma láthaljulk i(4. és 47. kép). Az árkádsor pilléreinek karcsúságából (48. kép), a széles pillérállásokból és a folyosó (szélességéből arra kövelkeztethetüinlk, hogy ha a földszinti folyosórész boltozott lehetett is, az emeleten nem lehetett fölötte tömiör fal,

153 hanem valószínűleg nyitott, faíödémes folyosó. A tetőzet ácsszerkezete faoszlopokra támaszkodhatott. Az 1554-ben készülő folyosónak Sennyey boltozását említi

154 — a földszinti mész munkálatainál tanítanak tehát ékkor. A pillérek érett renaissance részletei, az árkádsor könnyed architektúrája a zárt épülettömegek között megengedik, hogy készültét iNádasdy Tamás korára tegyük. Bécsben, a Tamás nádor által patronált mesterek feltehető kiindulópontjában, az 1558 és 1665 229