Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

épült falai is voltok.

136 Az erődítési munkák részdként már ekkor [megkezdődött Niádasdy Tamás nagy vállalkozása, a folyók medrének a várárokból való kiiktatását jelentő vízszabályozás.

137 Még 1552-ben épült a vár hídja, adatunk van a csapókapura s a moroftvák ásására.

138 Valószínűleg ezek a munkák azok, amelyekkel kapcsolatban Sárvárra érkezett az év júliusában a jeles királyi építész, Domonkos mester.

139 Bizonyos Ferenc mesternek, akit a nagyszámú ilyen nevű, Nádasdy-birtokom dolgozó mester valamelyikével azonosíthatunk, neve bástyaméréssel kapcsolatban mairadt fenn.

140 Egy ilyen bástyát jól láthatunk Wolfgang iLazius 1556-iban készült (térképén, amely a várnak első ismert, nem sztereotip térképészeti sémákkal (történő ábrázolása (33. kép).

141 Mindezekre a sárvári erődítési munkálatokra nézve meg kell jegyeznünk, hogy sem most, sem később, a XVI. század végén vagy a XVII. [században nem öltöttek igazán nagy méreteket. Sárvár nem állt a török elleni első védvonalban, és a török uralom idején később sem került olyan, stratégiailag fontos helyzetibe, hogy lcgimodernebb erődítésére lett volna szükség. Innen adódik, hogy a komoly erődítések, vagy erődítendő várak között sohasem sorolják föl;

142 innen az is — s ezt építéstörténeti rekonstrukcióknál mint érzékeny hiányt kell regisztrálnunk —, hogy mivel nem kapcsolódott hozzá a százötven éves magyar—török háború egy jelentősebb haditette sem, a számtalan korabeli ilyen tárgyú ábrázolás egyikén som szerepéi.

143 iSáirvárott, éppen a vár másodlagos hadászati jelentősége miatt, nem tudunk olyan jelentős építészek tevékenységéről mint pl. Kanizsán, Győrött, Komáromban, vagy Egerben. Domonkos királyi építész említett [sárvári látogatása nem volt egyéb egyszerű felülvizsgálatnál — erre a neki kiutalt összeg csekély volta is mutat. Az 1554^ben itt járt Johann Maria Specia Casa-ról Nádasdynak írt levelei alapján

143a bizonyosra vehetjük, hogy ő sem dolgozott a sárvári váron.

143b A levéltári anyag azt mutatja, hogy 1554-ben Léka és Sárvár közül ismét az utóbbi várban folyik nagyobbarányú építtkezés. Ekkor keletkezhet a torony keleti oldalán egy azóta lebontott, s csekély maradványaiban feltárt helyiség, amely a torony egy valószínűleg még későgótikus ablakát elépítette (31. kép). A forrásokból ezen kívül minllha két, jelentősebb munka is kibontakoznék. Ezek közül az egyik feltehetőleg a már 1552-ben megkezdett „d" épület, amelyet itt Kegyelmed házainak, házai rendinők neveznek,

144 a másik pedig nem lehet más, mint a B-szárny új déli fele (9. kép). Ez az utóbbi munka, amelynek során a B-szárny mai hosszúsága kialakult, valószínűleg már korábban megkezdődhetett

145 és most befejezése felé közeledik.

146 Ebben a B-szárny meglevő északi részéhez kis szögben törve hozzáépített épületrészben a földszinten három szoba épül a szárnyra merőleges dongaboltozattal, míg az emeleten két nagyobb méretű, síkfödómes helyiség készül. Az északabbra eső emeleti helyiségnek két hatalmas, magasan fekvő ablaka nyílt a külső homlokzatra (27. kép), és talán ilyen nyílásai lehették a délebbi helyiségnek is, ezeket azonban később eléragasztással takarták el, amikor a külső homlokzaton a szárny megtörő vonalát korrigálták. Ennek az utóbbi helyiségnek hatalmas nyílását tártuk fel a mai folyosó felől; érdekessége, hogy teljesen nyitott lehetett, nyílászáró szerkezet elhelyezésére mutató minden nyom niélkül. Mivel különleges kávakialakítása

147 nem engedi, hogy zárt erkélynek képzeljük el, nem gondolhatunk mást, mint hogy nem volt homlokzati nyílás, hanem egy, a homlokzat vonala elé ezen a helyen kiugró helyiségbe nyílt í(31—32—33—34. kép). A B-szárny belső homlokzata előtt ma folyosó van, amelynek földszinti kőpiiilléres árkádsorát már korábban feltárták.

148 Az 19G6-oís falvizsgálátok során világosság 227