Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete

5. A B-szárny külső homlokzata Az írott források nyomán tehát építéstörténeti vizsgálódásainkban nem jutnánk messze; a várral kapcsolatos kismennyiségű adat legfeljebb arra szolgálhat, hogy többékevésbé tisztázhassuk a vár tulajdonváltozásait. Az 1966-os helyszíni vizsgálatok szerencsés módon fényt derítettek éppen ennek a források útján mem megközelíthető középkori időszaknak az építkezéseire. A vakolatleveréskor napvilágra korült részletek bebizonyították, hogy a korai vár magja a D és E szárnyak találkozásánál volt, és ezt a magot a középkorban többször is alakították, bővítették. (A mag egyes építési periódusaik a jobb eligazodás kedvéért ,,a"-tól „f"-ig megbetüztük. Id. a 9. képet.) Ennek a vármagnak egyes részeit az építési anyagok (kő, tégla, falazóhabares) és egyes nyílásforrnák hasonló volta kapcsolja korban a mai vár más épületrészeihez. Ilymódon többé-kevésbé világosan áll előttünk, hogy a vár középkori főrészével, jclcntőségbeli súlypontjával mely kisebb, ma is álló épületrészek készültek egyszerre. Ugyanakkor azonban számos olyan kérdés is adódik a vár korai építéstörténetével kapcsolatban, amelyekre a feltárások után sem kaptunk választ. A helyszíni építéstörténeti vizsgálatok természetéből következik, hogy az ún. relatív kronológián ritkán lehet segítségével túlmenni. Sárvárott a stílust meghatározó részletek csekély volta miatt, mint látni fogjuk, egy-egy részlet, néhol egész korszak esetében arra vagyunk utalva, hogy csupán periódus post quem, illetve periódus ante quom-mcl határozzunk meg. Az így adódó kérdőjelek sorozatát tovább szaporítja az a tény, hogy valószínűleg számolnunk kell lebontott, tehát falkutatási módszerekkel megközelíthetetlen épületekkel, épületrészekkel is. Régészeti feltárásokra a munkák során nem nyílt lehetőség,'

1 így legfeljebb logikai következte Lésekkel juthattunk nemlétező középkori építkezések nyomára. Ezeknek az épületeknek a funkciója ismeretlen, s ez igen megnehezíti meglevő, vagy csonkán fennmaradt s ugyancsak képzeletbeli rekonstrukcióra szoruló épületeink értékelését is. Az elmondott kutatási nehézségek diktálják a középkori vár ismertetésekor alább köiveitetit isomentdet: előbb az egyes periódusok építésaotii emilélkök ismertetjük, időrendben, s csak ezíelk áttekintése után teszünk kísérletet az egyes építkezések korénak megállapítására. A mai vár legkorábbi, I. építési periódusából egy emeletenként egy helyiséget magábafoglaló épület („a", a D és E-szárnyak találkozásánál), a hozzá kapcsolódó várfal (a mai D-szárny külső homlokzati fala), valamint ezektől távolabb egy nagyobb és 199