Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Tóth Melinda: A sárvári vár építéstörténete
latok adhatnának csupán választ. 1 A habarcsféleségek vizsgálata néhány esetben valóban segítséget nyújtott a nagy épület relatív kronológiájának megállapításánál. A sárvári vár építésitörténetének felvázolásakor elsősorban az 1966-ban végzett helyszíni feltárási munkákra támaszkodhattunk, miivel ez vezetett bennünket az eddigi eredményeken túl a vár építéstörténctének kérdésében. 2 Természetesen — mivel e módszerrel az építési korszakok abszolút kronológiája nem állapítható meg — régészeti jellegű kutatási anyagunkat, amennyire lehetett, a XVI. századtól kezdve gazdagodó írott forrásokkal, és a kisszámú művészettörténeti analógiákkal is összevetettük. A XVI. századnál korábbi időre vonatkozó írásos anyag csekély volta miatt e korai korszakok esetében szinte teljes egészében feltárási anyagunkra kellett támaszkodnunk, amely önmagában véve is sokat mond el a sárvári vár eddig ismeretlen középkori korszakáról. A sárvári vár mai formájában XVI—XVII. században épült várkastély hatását kelti. Mint ilyen, a szakirodalomba a sokszögű, olaszbástyákkal erősítőit későrenadssance várkastélyok típusának egy tiszta reprezentánsaként került be. 3 Mivel a várkastélyban a toronyalj ülőfülkéin kívül semmi sem utalt a renaissance előtti építkezésekre, a várral foglalkozó iszerzőlk kitértek annak 'találgatása elől, hogy a tornyon kívül a maii épület mely része tartozhatott még a középkori várhoz. A várnak, vagy a mai várkastélyt megelőző legelső épületnek keletkezési idejére vonatkozólag már vannak fel/tételezések: az irodalomban a források helytelen értelmezése alapján szinte általánosan elterjedt nézet a vár eredetét a XII. század végéig visszavezetni. 4 E várnak a ma ismert okleveles anyag alapján álló hipotézisét tarthatatlannak kell minősítenünk. Természetesen ez nem zárja ki azt, hogy Sárvárott valóban állt légyen egy vár a XII. században. Ha ilyen volt, akkor elképzelhető, hogy a jelenlegi vár elődje lehetett, 5 rá azonban mindezideig semmiféle régészeti vagy írásos támpontunk nincs. Azok az épületek, amelyek a mai épület legrégibb részét alkotják, semmiképpen som nyúlhatnak vissza eddig az időszakig, így ettől a semmivel sem dokumentálható korszaktól a továbbiakban eltekintünk. 0 A mai vár magjának keletkezési idejét meghatározni valóban nehéz. Kormeghatározó részletformák híján csupán az tűnik valóban bizonyosnak, hogy a XVI. század közepi építkezéseket a falvizsgálatok során felismerhető, legalább négy nagyobb építkezés előzte meg. A Sárvárra vonatkozó történeti forrásaink szűkszavúsága, másrészt az építéstörténeti vizsgálatok alkalmával előkerült részletek nehezen datálható volta nehézzé teszi az egyes építkezések időhöz kötését. Ezért a következőkben előbb az írott forrásokat vesszük számba, és azután térünk rá az egymást követő középkori építkezéseikre, víaliaimlint az építkezések idejére vonatkozó félliótclezléseenlkre. A Sárvárt említő első oklevél 7 H2l88 J ból való. Ugyan csalk a keltezés sárvári, ez azonban valószínűen arra mutat, hogy az azt kiállító Németújvári, másként Kőszegi Iván nádor (Johannes Palatínus), Henriik bán fia ezidőben a vár birtokosa volt. Ismerve a család XIII. század második felében, a XIV. század első felében élt tagjainak szereplését, az egész Dunántúlt uralmuk alá hajtó kiskirálykodását, a királlyal szemben való gyakori pártütését, a királyhű főurakkal és alattvalóikkal való zsarnokoskodását, azok birtokainak bitorlását, 8 nem kell a családot Sárvár eredeti tulajdonosának tekintenünk. Valószínűbbnek látszik, hogy a Németújváriaik a sárvári várat is csak ideiglenesen 195
