Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Kol Erzsébet: Algológiai és hidrobiológiai vizsgálatok a Grajka-patak forráslápjain Vas megyében

E forráslápok vizeinek hidrogénion koncentrációja 5,5—6,5 között mozog. A források pH értéke 5,5—6,0—6,5 között változik. Ugyanazon forrás pH értéke sem mindig állandó, évszakok szerint változhat. A bal oldali ág egyik forrásának pH értéke júniusban 6,2 októberben pedig 6,5 volt. Találkozunk azonban olyan tócsákkal is, amelyek vizének pH értéke nem változik. (1. I. tábl.). A patak vize szeptemberben 6,0 pH értéket mutatott, októberben pedig 6,2. Általában a patak jobb- és bal oldali ága forráslápjának pH értéke között nagy különbséget nem találunk. A patak vize pH értéke a jobb oldali ágban 6,0—6,2, a bal oldali ágban pedig 6,5 volt. Az öregréti láp pH értéke 6,0—6,5 között váltakozott. Minden esetben azt látjuk, hogy a láp belsejében levő vizek pH értéke valamivel alacsonyabb, 6,0 vagy még annál is kevesebb. A láp széle felé eső tócsák, források, csermelyek és patakrészlet vizének pH értéke magasabb, közeledik a 6.5-heiz, de ezt nem lépi tói (1. I. táblázat). A láp különböző típusú, különböző pH értékű, kisebb vizeinek mikro vegetációja különbözik egymástól (részleteket 1. II. táblázat). A miikravegetáoió eltérő összetételét a víz különböző hőmérséklete, pH értéke és mechanizmusa befolyásolják elsősorban, de a víz átlátszósága is. A vasbakterium vegetációval beárnyékolt tócsák vizének fényviszonyai lényegesen különböznek a vasbaktórium vegetációtól mentes, átlátszó vizű tócsák fényviszonyaitól. A FORRÁSLAPOK ŐSZI MIKRO VEGETÁCIÓJÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A patak kél forráslápjának mikrovegetációját a II. táblázatban foglalom össze. E területen is, mint minden tőzegmohás biotópban a Desmidiaceae fajok dominálnak. Ezért a mikrovcgeláció vizsgálatánál főként a Desmidiaceae fajokra fektettem a fősúlyt. Az 1—3. ábrán a patak két ága forráslápja (foto 3, 4) és az öregrét tőzegmoha lápja (foto 2.) különböző típusú vizeiben élő Desmidiaceae fajok számarányát mutatom be. 14 1. ábra. A Desmidiaceae fajok számaránya a Grajka-patak jobb oldali ágának forráslápján F=forr.ás, C=forrás csermely, S=Sphagnum láp belsejében levő tócsák, L=a Sphagnum láp széle, P=láp-patak. 2. ábra. A Desmidiaceae fajok számaránya a Grajka-patak bal oldali ágának forráslápján 3. ábra. A Desmidiaceae fajok számaránya az öregréli tőzegmohalápon