Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)
Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében II.
244. Néprajzi Múzeum EA: 3068. sz. (SÁFÁR SÄNDOR gyűjtése 1941-ben.) 245. Saját gyűjtés: Kiss Sándorné Biró Valéria 48 éves tsz-tag közlései 1961. április 12-én. 246. NAGY GY.: i. m. 171. p. 247. NINA: XV. 14/1. sz. (DÖMÖTÖR TEKLA gyűjtése 1957-ben.) 248. MAGOS В.: Törökbálint és Diósd lakodalmas szokásai. Ethn. XLVIII (1957), 250. p. 249. BÁLINT SÁNDOR: i. m. 66. p. Vö. a rostáról a 2154. jegvzetet is. 250. NINA: XIV. 5/1. sz. (TEVÉI SÄNDOR gyűjtése 1950-ben) és XIV. 5/2. sz. 66-67. p. (MAÁCZ LÄSZLÖ gvűjtése 1956-ban.) 251. NINA: XVII. 1/1. sz. (PUNGOR ERVIN gvűjlése 1952-ben) és XVII. 1/3. sz. (GAYER GYULÁNÉ gyűjtése 1955-ben.) 252. Saját gyűjtés: Rosta Ferencné 60 éves és mások közlései. 253. KOLBACH: i. m. 161. p. „A búza termelése útján nyert táplálék erejétől mozdul meg a gabonaszemben a csíra, az anvában a gyermek: ez az erő mozgatja, élteti magát az embert is." Ethn. LXX (1959), 359-354. p. Vö. a 130. jegyzettel is. 254. W. DOSTAL: Ein Beitrage zur Frage des religiösen Weltbildes der frühesten Boden bauer Vorderasiens. Arch. f. Völkerkunde XII (1957), 61-62. p. Vö. Ethn. LXX (1959), 350. p. E. SAMTER: Familienfeste der Griechen und Römer. Berlin 1901. 99. p. TRENCSÉNYIWALDAPFEL: i. m. 35. p. - Bátor községben (Heves m.) újabban a legény jövendőbelijének május elsején májusi kosarat visz, tele virággal. A lányos házhoz maga viszi el; a lány pulóverrel vagy inggel viszonozza, Ha nem ad semmit, kiutasításnak számít. Saját gyűjtés: Nagy SÜTŐ GYÖRGY 78 éves tsz-tag közlései 1958. aug. 3-án. Vö. a 249. jegyzettel is. 255. DÖMÖTÖR SÁNDOR: Abádszalóki fejfa-díszílések. INDEX ETHNOGRAPHICUS V (1959), 179-1182. p. 236. GUNDA BÉLA: Az ivókürt felajánlásának rítusa a jászoknál. Ethn. LVIII (1947), 283 L p. SZENDREY ÁKOS: A magyar áldomás. Ethn. LIII (1942), 125. p. Ipolyi: i. m. 292. p. 257. Kiskunhalason, Kiskunmajsán, Csornádon (Pest m.), Pusztafalun (Abaúj m.) - mondhatjuk azt is, hogy az egész országban - a nászmenet egyik jelvénye a kulacs, borosüveg, vagy bot a nyakára font kaláccsal. Magyar Népzene Tára III/A. XXVIII. p. (bev.) SZENDREY: i. m. 128. p. 258. HUNFALVY PÁL: Ukkonpohár. Bp. 1879. 9., 16., 20., 23. p. Szendrey Ákos: Az életvize karácsonyi népszokásainkban. Ethn LI (1940), 393-400. p. 259. A lakodalom CZF. meghatározása szerint (III, -112170- p.) „am. házasság, vagyis menyekző alkalmával adatni szokott vendégség, lakoma, mely a nép szokása szerint legpazarabb bőségben történik minden egyéb vendégség között." ARANY JÁNOS írja a Buda halálában: „Ül lakomát vigan, áldozik Istennek." CZF. szerint (III, 12Ö5. p.) „hogy a lak némely származékokban evést, ivást, vendégeskedést jelent, ennek következő nemzeti szokást lehet gyanítható okául adni. . . Aki házasodik, az más szóval lakodalmat, azaz új családot, tűzhelyet alapít, egyszersmind vendégeskedik. A régi nyelvben a lakodalom am. habitaculum, hospitium, raansio. A mai nyelvszokás szerint a lakodalomnak már csak másod mellékértelme divatozik, éppen úgy, mint az áldomás hajdan isteni tiszteletet, vagy isten áldásának kérését jelentette, most pedig egyedül ivást, mely az isten áldásának kérését követni szokta. Ezen értelmezést erősíti azon népies szokás is, mely szerint a násznagyok a menyekző napja után a nászvendégek házait zeneszóval és táncolva bejárják, s az evésivást folytatják." BÁRCZI szerint a lakik „eszik:' jelentésű ige a XVI. sz. első felében fordul elő; ma csupán a „jóllakik" összetételben él. (Vö. családnévként 1481-ben: Michael Iollako. OSz. 433. p.) A lakodalom régi jelentése a XIV. sz. közepén „lakmározás, ivás", s talán „tobzódás, dőzsölés". A XVI. sz. végén fordul elő a lakmároz(ik) ige is, amely talán az előző lakok ige származéka; szláv lakom „mohó" m. lakoma „tobzódó" szó kapcsolata nem mutatható ki a lakik igével. (Szf-sz. BÁTKY, Magyarság Néprajza I, 116. p.) 260. BÁLINT SÁNDOR: Népünk ünnepei. Bp. 1938. 1А0-Ш. p. 261. Uo. 141. p. 282. Uo. 141. p. ERNYEY JŐZSEF: Szent József áldása. Magyar Nyelv 1913. évf. 399. p. 263-264. BÁLINT SÁNDOR: i. h. Ipolyi: i. m. II, 2Ш-294. p. 265. BOROVSZKY: Győr vármegye. 99. p. 266-267. BÁLINT SÁNDOR: i. m. 142-1413. p. BOROVSZKY: Hont vármegye. 132. p. 268. BÁLINT BÉLA: Lakodalmi vendéghívás a Vendvidéken. Ethn. LIV (1943), 192-193. p. 2619. KABDOS: i. m. 2134. p. 270. Saját gvüjtés: József Józsefné közlései. 271. GÖNCZI FERENC: A muraközi nép lakodalmas szokásai. Ethn. I (1890), 318. p. 272. Ethn. XLVIII. (19317), 244. p. . 273'. Saját gyűjtés: Simon Dánielné és mások közlései. 274. JANDA: i. m. 37. p. 275. DÖMÖTÖR ÁKOS gyűjtése. 129
