Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 4. (1966-1970) (Szombathely, 1973)

Dömötör Sándor: Lakodalmi kalácsok Vas megyében II.

thesimopliordäk, a római szatiurnáliák t)kp. vetőünnepek, s termékenységi szimbólumaik a legutóbbi időkben is a dél-európai karneválok jellegzetes tartozékai voltak.

296 A zsidó vallás történetében is megfigyelhető, hogy régebben a páska-ünncp a vetés, a hetek ünnepe az aratás és a sátoros ünnep a begyűjtés-takarás (hakószi) ünnepe volt, amikor zöld lombbal díszített sátrakban ünnepeltek. Az ún. perzsa korszakban a Papi Kódex indokolása szerint ezek az ünnepnapok azért lettek ünnepek, mert Yahwe elrendelte e napok megünneplését.

297 Az ünnepi tevékenységek ily módon teológiai tartalmat nyertek, amely egykori termésvarázsló jellegüket korszerű történelmi magyarázattal igyekezett értelmezni és ellensúlyozni. BALOGH JÓZSEF szerint az ókeresztény liturgiában meghonosodott agapénak, az ún. úrvacsorának kultikus szereplése igen korán eltérült teológiai, isteneszmei jellegétől.

298 Ennek egyik oka az, hogy Jézus alakja tkp. Tammuz, Adonis, Attis, a meghaló és feltámadó regionális istenségek ötvözete. Attis halála a zsidó húsvétra, a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltére esett. Hívei bort és kenyeret fogyiasztoilffiak a misztérium során mint az istenség vérét és húsát, amely beavatottakká, müsztosszá tette őket. Jézus anyja, Mária éppen olyan szinkretisztikus alak volt, mint Jézus. Egyetlen személyben Asztarté, Izisz, Démétér, Kübelé, Afrodité, Anahita, Bcllona volt a köztudatban már a kereszténység előtt.

299 Epiphanios salamisi püspök beszámol arról, hogy „egyes asszonyok annyira mentek, hogy a szent szűz tiszteletére süteményeket áldoztak és az év egy bizonyos napján Mária nevének liszteletére mindnyájan ettek abból." E sütemény alapanyaga különféle gabonamagvakból őrölt liszt volt.

300 Jeremiás próféta a haibilóniialk elől Egyiptomiba menekült juidiaibelidk asszonyait aziért feddi meg, miért az Éj királynőjének tiszteletére, az Istennő formájára sütnek kalácsot.

301 OVIDIUS írja, hogy Ceresnck ceriale libumot, Ceres-kalácsot áldoztak.

302 Isztambulban a blachernaii szentszűz tiszteletére a görögök ma is oktápuszt, „nyolclábú" palacsintaszerű tésztát sütnek. (Ez a templom egy régi Afrodité szentély helyén épült.)

303 A sumér írásban az anyaistennő ideogrammja nyolcágú csillag volt.

304 A rómaiaknál Ceres nemcsak a földmívclésnek és a vegetatív életnek volt az istensége, hanem — mint görög neve Démétér és a hasonló jelentésű Terra Mater elnevezése is mutatta, — maga volt a Földanya is, akitől és ahonnan minden erő és élet származik.

305 Maga a föld legkonkrétabb jelentésében orbis terrarum "a föld kereksége" — egy hatalmas kör volt, amelyet a két világvonal, a decumanus és a cardo osztott négy egyenlő részre. A rómaiak szemléletében a kenyér nemcsak táplálék, hanem szimbolikus világkép is volt. A kenyér alakja ugyanolyan négyfelé osztott kör volt, mint mlagla az orbiie ternarum, amelynek közepfén egy bothros-mundus (gödör) volt.

300 A rómaiak vallásos szemléletüknek megfelelően a mindennapi kenyeret kerekre formálták és két, egymást keresztező bevágással négy részre osztották, azaz: megszentelték. A keresztények keresztvetése, mint áldozati gesztus, a római szokásnál is régebbinek látszik.

307 A kereszténység szent evangéliumaiban megörökített úrvacsora magasztos eszmei míivoltiát a legrégebbi időiktől fogivia veszélyezUétte a göriöig-iróímiali vallás tarlka, fantasztikus és buja szokásvilága, amelyben a kultikus étkezésnek is fontos szerepe volt.

308 Szent Ágoston ellenfele, Faustus, a híres manicheus püspök egyik vitairatában szemére hányja a keresztényeknek, hogy „a pogányok áldozatait agapékra fordították át, a bálványokat mártírokra, az elhunytak árnyékait borral és étekkel engesztelik meg, ünnepnapjaikat a pogányokkal együtt ülik meg."

309 Szent Ágoston válaszáhan elismeri, 123