Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Horváth Ernő: Adatok Szabó Imre életrajzához és botanikai munkásságához
Másnap már Dr HOFFMANN GYULA tollából vitacikk jelent meg, mely CLUSIUS és ISTVÁNFFY munkáira való hivatkozással a nevezett gombát étkezésre alkalmasnak minősítette és a tilalom feloldását kérte. 15 A vitacikk következményeként a tisztiorvosi hivatal a lap hasábjain való nyilatkozattételre szólította fel SZABÓ IMRÉT, aki a kérésnek eleget is tett és sorai az ápr. 25-i számban láttak napvilágot. 16 Itt azonban a vitára való hivatkozással közölték, hogy a nevezett gombából vizsgálat és szakvéleményezés végett Bpestre a Józsefműegyetem Növénytani Intézetének küldtek, amely véleménye alapján a vitát hivatott lesz eldönteni. Május elején meg is érkezett a Növénytani Intézet véleménye, mely többekközött kijelentette, hogy „A kucsmagombának nevezett Helvella esculenta nevű gomba általában táplálkozásra alkalmasnak minősíthető.' 1 '' 1 '''Ezzel a helyi vita le is zárult és a tények ellenére nem SZABÓ iMRÉnek adott igazat. Közel egy évvel később azonban ismét felszínre került a kérdés egy országos lapban, a Természettudományi Közlönyben. 18 Itt MOESZ GUSZTÁV vetette fel a kérdést, hogy „Ehető-e a papsapka-gomba ?", Hosszasan elemezve a kérdést végülis mgállapítja, hogy „Ha valamely közigazgatási hatóság a papsapka-gomba piaci árusítását megtiltja, helyesen cselekszik, mert elejét veszi esetleges halálos mérgezéseknek ..." Tehát SZABÓ IMRE helyesen cselekedett, amikor széleskörű szakmai ismerete birtokában felvetette ezt a kérdést, s talán csupán az emberek tartózkodóvá tételével is sokaknak esetleg az életét mentette meg. Ezzel a vitával ő maga is foglalkozik a Vasvármegyei Múzeum Természetrajzi Osztályának 1928. Évi Jelentésében közölt cikkében, 19 ahol számos botanikai adatot is ismertet Vas megyére és hazánk más tájaira vonatkozóan. Sajnos csupán ez volt — legalábbis eddigi ismereteink alapján — egyetlen tudományos szaklapban megjelent tanulmánya, melynek elkészítésére is csak oly nehezen vállalkozott. Megjelenése után azonban Gáyer Gyula hatására lelkesen szőtte jövendő munkálkodásának terveit, melyben azonban korai halála megakadályozta. 1929. május 13-án, életének 53. évében örökre lehunyta szemeit. Halála után, botanikai munkásságának elismeréseként, emlékezetére Gáyer Gyula egy új Potentilla hibridet, a Potentilla Szabói (serpentini x rubens) hybr. nova-t nevezte el róla, melyet a Borostyánkő-hegységben gyűjtött. 20 15 Hoffmann, Gy. : Nincs mérgező hatása a kucsmagombának. „Vasvármegye" 1926. ápr. 22 p. 3. Szhely. 16 Szabó, I.: Mégegyszer a kucsmagomba. „Vasvármegye" 1926. ápr. 25. p. 5. Szhely. 17 — — : Nem mérges a kucsmagomba. A Növénytani Intézet szakvéleménye. „Vasvármegye" 1926. május 4. p. 3. Szhely. 18 Moesz, G.: Ehető-e a papsapkagomba? Term. Tud. Közi. LIX. Bpest, 1927. p. 139-142. 19 Szabó, I. : Régi emlékek, botanikai érdekességek és új adatok Szhely város, Vasvármegye és Magyarország flórájához. A Vasvm. Múzeum Természetrajzi Osztályának Évi Jel. 1928-ról. Szhely. 1928. p. 23-34. 20 Gáyer, Gy. : Űj adatok Vasvármegye flórájához. II. Vasvm-i Múz. III. Évk. Ann. Sab,. 1927-29. Szhely, 1929. p. 72. 82
