Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Horváth Ernő: Adatok Szabó Imre életrajzához és botanikai munkásságához
Szombathelyen, míg az egyetemet Budapesten végezte. Már kis gimnazista korában is rendkívüli vonzalmat érzett a természet iránt, mely gyarapodó éveivel mindjobban elme lyült benne, s arra ösztönözte, hogy a természetben nyitott szemmel járjon és a természet keltette benyomásokat le is jegyezze. A természetben tett megfigyeléseinek leírására jó ösztönző lehetőséget nyújtott iskolájának, a szombathelyi premontrei gimnáziumnak az önképzőköre, mely egy kéziratos cikkgyűjteménybe, a „Bimbófüzér"-bt gyűjtötte össze a diákok által készített és a bíráló bizottság által elfogadott dolgozatokat. A „Bimbófüzér" ről megjegyezni kívánom, 3 hogy 1856-ban jelent meg az első száma, majd 1870-ig csak szórványosan látott napvilágot, míg ettől az időtől 1944-ig évente elkészülő cikkgyűjtemény volt. Lapjain nem kisebb személyek, mint GOTTHÁRD JENŐ, a híres csillagász, SAÁGHY ISTVÁN, a kámoni arborétum alapítója, HOLLENDONNER FERENC és GÁYER GYULA botanikusok és sok más, később neves személy dolgozatai olvashatóak. SZABÓ IMRE dolgozataival az 1892—93 és az 1893—94. évfolyamokban találkozhatunk. Hetedik osztályos gimnazista, amikor "Szombathely és környékének viránya" с 5 oldal terjedelmű dolgozata kap helyet az 1892—93-as évfolyamban, 4 melyből — tekintettel néhány érdekesebb megállapítására — az alábbiakban részleteket közlünk. "... máskép áll a dolog nyugati részével, hol erdők, sűrű cserjések, kissebb dombok, rétségek dúsvizű patakok váltakoznak, úgy hogy elmondhatjuk, hogy Szombathely növényvilága úgy szólván teljesen itt összpontosul. így az oladi rét, és séi vágás, a városi, nárai és keresztesi erdők elég tágas tért nyújtanak a növénygyűjtőnek. Szombathely viránya, növényvilága úgy szólván egész szépségében árnyékos erdeinkben látható, azonban ezt is nemsokára kiveszéssel fenyegeti a mind nagyobb mérveket öltő erdőírtás. Nem segít a bajon az sem, hogy a kiirtott területeket újra fákkal ültetjük be, mert ezen új ültetvényeben hiába keressük a régi erdeinket ékesítő növények nyomát is. Az erdők irtásának káros hatását növényzetünkben már most is érezzük, úgy hogy egyes előbb gazdagon képviselt családokból is csak egyes képviselőkkel bírunk. A rosszul számító emberi szorgalom ez, mert van e valami, mi a lelket annyira elbájolni képes, mint a szabad természet ékes növényzete!? Nem csupán a haszon az, melyért háládatosnak kell lennünk a növényvilág iránt, hanem emellet még szellemi életünk és tevékenységünknek is forrása lehet a növény." Azt hiszen ezen utóbbi mondatait még napjainkban sem túl késő megfontolni és természetvédelmi törekvéseinknél szemelőtt tartani és felhasználni. „ Vessük most már szorosabban kutató szemeinket Szombathely növényzetének egyes stádiumira, s fejlődésére tavasztól őszig. Már kora tavasszal, február és március hónapokban mutatkoznak a természet ébredésének első jelei.... Küzd a lét a nem léttel, a haldokló tél az ébredő természettel. Mintegy varázsütésre megjelennek a tavasz első virágai. Odvas keltike (Corydalis cava Schw. et Kört.) sárga tyúktaréj (Gagea lutea Schw.), különféle ibolyák (Viola odorata L., V.caninaL.), kökörcsinek ( AnemonenemorosaL., A. ranunculoidesL.), különféle boglárkák (Ranunculus ficaria L., R. arcisL.) kocsántalan kankalin (Primula acaulis J.), orvosi tüdőfű (Pulmonaria officinalis L.), tavaszi pimpó (Potentilla verna L.), tavaszi lednek (Orobus vernus L.) kakuk foszlár ( Cardamine pratensis L.) stb. megszámlálhatatlan sokaságban tarka szőnyeggel vonván be erdőt mezőt egyaránt. Májusban a növényzet teljes pompáját éri el. Láthatunk ekkor igen szép ... illatos kör tikéket a hangák 3 Miklós, R. : A Bimbófüzér eredete és első évei. Szhely, é.n. 4 Szabó, L: Szombathely és környékének viránya. „Bimbófüzér" 1892 — 93 évf. Szhely, (Kézirat) p. 21 A-219. 72
