Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Jeanplong József: Gyomcönózis vizsgálatok pillangós vetésekben Nyugat-Magyarországon

Második kaszálás utáni aszpektus Mosonszolnok (Arrabonicum) 1952. VII. 11. Kultúrkonszociáció : Medicago sativa. Állami Gazdaság, felszínen mészmentes, agyagos vályogtalajának pH-ja 7.2. A vetések 5-ik éves vénülő, ritkult, alacsony kiszántás előtti viszonyokat tükröznek. Az I. szintben növény nem szerepel. A II. szintben a Medicago sativa gyengén zárul (44,25 b %). Kísérő gyomjai : Daucus carota, Plantago lenceolata, Silène dichotoma, Agropyron repens, melyekből utóbbi helyenkint 12,5 b%-ot is elér. AIII. szintben említésreméltók : Nigella arvensis, Ajuga chamaepitys, Stachys annua, Berteroa incana, Erigeron canadensis, Arenaria serpyllifolia, Bilderdykia convolvulus. К V-III : Euphorbia falcata, Ajuga chamaepitys, Stachys annua, Diplotaxis tanuifolia, Erigeron canadensis, Arenaria serpyllifolia, Bilderdykia convolvulus, Setaria viridis (a III. szintben). Az összes gyomfajok száma: 47. Florisztikailag érdekes és Salvia acthiopis előfordulása, mely a Dunántúlról mint gyom már ismert (GERHARDT-ZSÁK 1938). A vizsgálatok értékelése A pillangós vetések részletes gyomcönológiai vizsgálatai (60 felvétel) — bár csak egyegy stádiumot hoznak példaként, mégis tájékoztatást adnak ezekről a keveset analizált társulásokról. Legkedvezőbb képet adja a 3. éves lucernás Iván mellett. A Kőszegi hegységben (Ceticum) és a Vasi dombvidéken (Castriferreicum) az évelők szerepe nagyobb; ezek a Kisalföldön jobban háttérben szorulnak. A flóraelemek közül az euráziai, európai és kozmopolita csoportok tagjai adják a többséget, az adventivek, szubmediterrán fajok háttérbe szorulnak (1.2. és 3. táblázatot). A lucerna az 5 vagy 6-ik évben már elveszti eredeti jellegét a Lolium perenne, vagy az Agropyron repens tömeges megjelenése miatt. A vetésekben szereplő 149 faj ökológiai igénye szerint (ELLENBERG 1950, 1952 nyomán) a mészjelzőkhöz 16, meszet előnybe részesítőkhöz 13, aciditást kedvelőkhöz 2, gyenge aciditásnál jól fejlődőkhöz 4 tartozik; a többi fajok indifferensnek tekinthetők. IRODALOM - LITERATUR Balázs, F. (1944): A növényszociológiai felvételek készítésének újabb módja. Bot. Közlem. 41. p. 18-33. Balázs, F. (1944): Elméleti előismeretek a gyakorlati mezőgazdasági növényszociológiához. Növénytermesztési Kutatószolgálat. 9. füzet, Kolozsvár 36 pp. Bencze, J. (1956): Szántóföldi gyommagvizsgálatok eredményei. Kehida, Mohóra és Nagytöldipuszta erdőtalajain. Agrártud. Egyetem Agron. Kar Kiadv. 3. Bencze, J. (1960): Szántóföldi gyommagvizsgálatok eredményei Kiskunhalas meszes homoktalajain Agrártud. Egyetem Mg. Kar Közlem. p. 119— 129. Ellenberg, H. (1950): Unkrautgemeinschaften als Zeiger für Klima und Boden. Landw. Pflanzensoziologie Bd. I. E. Ulmer, Stuttgart/Ludwigsburg. Ellenberg, H. (1952): Wiesen und Weiden und ihre standörtliche Bewertung. Landw. Pfl. soz. Bd. IL E. Ulmer, Stuttgart/Ludwigsburg. Gerhard, G, — Zsák, Z. (1938): A magyar lóhere és lucerna fontosabb gyommagvai. M. Vetőmagvizsgáló Int. Kiadv., Budapest, Gruber, F. (1950): Rét és legelő. Mg. Kiadó, Budapest. Jeanplong, J. (1955): Évelő pillangósok gyomcönológiai viszonyai Szombathely környékén. Agrártud. Egyetem Agron. Kar. Kiadv. 2/5. 23 pp. Jeanplong, J. (1958): Cönológiai vizsgálatok lucernatáblában állandó négyzetek alkalmazásával Gödöllő mellett. I. Növénytermelés 7. p: 375-382. 37