Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez

27. kép. A 2. templom déli fala, a lebontott kolostorszárnyak csatlakozási helyével. Joggal feltételezhetjük, hogy az Árpádkori szentgotthárdi templom jelentős része beleépült a mai templom-magtárba, kereszthajójának, szentélyének és tornyának alapjai pedig attól keletre találhatóak a várdomb széléig. Régészeti feltárással ezeket felszínre lehet hozni. A középkori kolostor épület a magtár-templom déli oldalához kapcsolódott, a magtár és a mai apátsági templom közötti területen, úgy, ahogy azt az 1734-es festmény ábrázolja. Az épület csatlakozása a magtár falán ma is jól észlelhető (27. kép). (A kolostor épületét Tieffenbach nem robbantotta fel.) Laszczik Bernard ugyan ezen a részen a Pilgram tervezte apátság Másik probléma a tetőszerkezet kérdése. Az 1. sz. kép tetőelrendezése három hajót imitál. Viszont szinte bizonyos, hogy a mai fiókos dongaboltozat, amelyen a harangtorony nyílása és a templomhajó világítótesteinek függesztőnyílásai még megvannak, a Széchenyi féle újjáépítés korából való, nem a magtárrá alakításkor létesült. Az 1. képen ábrázolt 2. templom homlokzati tagolása tehát valószínűleg független volt az épület belső szerkezetétől - a homlokzat méretei sem teszik lehetővé három hajó beillesztését a pillérek közé -,és a tetőszerkezet boltozat feletti kiképzésével alkották meg a hajó feletti kiemelkedő középső részt. Ez viszont szokatlan megoldás. Elképzelhető, hogy a szentélyrész a középkori kereszthajó helyén van kialakítva. Ez indokolná hogy eltér a hajótól méretben. A ma délről hozzá csatlakozó kis épület maradványa lehet az 1. képen szereplő lakószárnynak. (Heimb. 13. jegyz.-ben id. szövege: „quorum adhucdum duo supersunt.") A kolostor egyébként gyakran csatlakozott a templom kereszthajó déli szárnyához. Ebben az esetben azonban a templom bejáratát kb. 30 méterrel a mai magtárbejárat előtt kell keresnünk, másrészt nehezen magyarázható az 1734-es festményen a templom hossztengelyében hátul látható töredékes boltívek szerepe. Mindezen problémákat már csak régészeti vizsgálat tisztázhatja. 309