Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)
Jeanplong József: Gyomcönózis vizsgálatok pillangós vetésekben Nyugat-Magyarországon
florisztikai kutatások mellett cönológiai felvételeket is készíteni pillangós kultúrákban, Növényföldrajzilag ez a terület északon az Eupannonicum flóravidék Arrabonicum flórajárásba, a vasi dombvidék a Praenoricum flóravidék Castriferreicum flórajárásába, a Kőszegi hegység szegélyén levő területek a Noricum flóravidék Ceticum flórajárásába tartoznak (Soó 1962, 1964). A Castriferreicumban Sárvár, Iván környékén, a Noricumban Kőszegnél, az Arrabonicumban Bük, Mosonszolnok mellett végeztem vizsgálatokat. A még publikálatlan anyagból vázlatosan, a lényeget kívánom a továbbiakban ismertetni. A vizsgált vörösherevetések 2. éves, a lucernások 3. éves (kivételesen 5. éves) állományok voltak. Sajnálatosan nem volt módomban több aszpektusban azonos helyen ugyanabban az évben a vizsgálatokat elvégezni, mint ezt a felvételi dátumok mutatják. A talajviszonyokra vonatkozó megjegyzéseimet a vizsgálati helyek ismertetésénél közlöm. A felvételezést kvadrát módszerrel (4 m 2 ) a Balázs-skála alkalmazásával (BALÁZS 1940) végeztem. A szerző által már ismertetett (JEANPLONG 1955) módszer lehetővé teszi azoknak a gyomfajoknak kimutatását, melyek a lucerna lombozata felett virágoznak ill. hajtásukat kiemelik (I. szint), annak lombozata között ill. virágzati szintjében (II. szint) és alatta — mintegy rejtve foglalnak helyet (III. szint). Nem lehet az össz-borítási értéket úgy számolni, mint más esetben szoktuk, mert a kultúrnövény és a gyomszintek egymás alatti komplexet alkotnak, — ez egy független becslési adat. A pillangós vetéseket BALÁZS a cönológiai rendszerben a Trifolio-, Medicaginion assz. csoportba osztotta (BALÁZS 1944 a). A pannóniai terület növénytársulásainak összefoglalásánál ez a beosztás szerepel (Soó 1961). Az új kézikönyv ezt követi, és az évelő vöröshere- és lucernakultúrák gyomvegetációját (a második évtől) a Plantagini (lanceolatae) — Medicaginetum Soó et Timár 54. asszociációba sorolja (Soó 1964). Miután az egyes kaszálási időpontok fontos adatot jelentenek a növénytársulás fiziognómiájára, faji összetételére és fenofázisára, úgy az egyes felvételsorozatok (10 felv.) e szerinti sorrendet — nem a regionálist követik. A nomenklatura alapjául a Magyar Növényvilág Kézikönyve (Soó—JÁVORKA 1951) szolgál, figyelembevéve az újabb módosításokat (Soó 1961, 1963, TUTIN 1964). A flóraelemeket, életformákat illetőleg szintén a Kézikönyv szolgált alapul (1. a). A borítási viszonyok %-ban vannak kifejezve (b%). Első kaszálás előtti aszpektus ( V. hó) Iván (Castriferreicum) 1952. V. 28. Kultúrkonszociáció: Medicago sativa (3 évesállományok). Talaj kavicsos váztalajon települt vályog; pH 7,4. Az I. szintben előforduló 3 faj jelentéktelen szerepű (Melilotus officinalis, Secale céréale, Hordeum distichon). A II. szintben a vetett növény dominál (85,00%), a 3 kísérőfaj alig számottevő (Trifolium pratense, Agropyron repens, Hordeum distichon). A III. szintben konstans (1,92 b%—1) a Convolvulus arvensis, a többi faj átlag borítása — a vetett növénytől eltekintve — az 1 %-ot sem éri el. К (állandóság) V—III: Lathyrus tuberosus, Daucus carota, Convolvulus arvensis, Ajuga chamaepitys, Veronica persica, V. polita, Sinapis arvensis, Cardaria draba,Erigeron canadensis, Anthémis austriaca, Cirsium arvense, Taraxacum officinale, Sonchus asper, Stellaria media, Arenaria serpyllifolia. Érdekes a Bif ora radians es a Melampyrum barbatum előfordulása az akcesszorikus fajok között. A gyomfajok összes száma: 58. Iván (Castriferreicum), 1952. V. 28. Kultúrkonszociáció. Trifolium pratense (2 éves állományok). Azonos talajtípus, kissé lúgosabb; pH: 7,7. Az I. szintben 10 faj szerepel, melyek összborítása a 2%-t nem haladja meg, ezek: 30
