Savaria - A Vas Megyei Múzeumok értesítője 3. (Szombathely, 1965)

Zlinszkyné Sternegg Mária: Adatok a szentgotthárdi volt ciszterci apátság építéstörténetéhez

25. kép. Elfalazott, félköríves, kőkeretes ívnyílás a magtár keleti földszinti homlokzatán. (1. kép), az északi homlokzat vakolat-keretes ablakai (22. kép), a hiányzó diadalív, átépítést sejttetnek. A homlokzat láthatóan független az épület egészétől, kulisszaszerűen van elé falazva. Az épület belső arányai szokatlanok, s ha stíluselemei a korabarokknak meg is felelnek, az egész együttes mégis sajátos benyomást tesz, aminek okát az előzetes helyszíni adottságokban kereshetjük. Ha ismét megvizsgáljuk az 1734-es festményt (1. kép), a templom hossztengelyében kelet felé hármas román boltívet láthatunk, továbbá attól északra egy magában álló toronyromot. Nem gondolhatunk másra, minthogy ezek a felrobbantott középkori apátsági templom maradványai, s akkor ennek területén épült fel a Széchenyi-féle templom is.

23 Ebben az esetben azonban önként adódik a gondolat, hogy Széchenyi György érsek nemcsak a régi románstílusú templom köveinek, hanem megmaradt falainak felhasználásával építette templomát. Megmagyarázható ezzel sok épületelem, amely visszautal a kö23 Ezt a feltevést támasztja alá a csataképen (4. kép) vázlatosan ábrázolt apátsági épületcsoport is. A torony, a kelet —nyugati irányú épületektől keletre, s a bejárati híd kapuépülete jól kivehető. A toronnyal kapcsolatban megjegyezzük, hogy a középkori ciszterci templomok ugyan általában torony nélkül épültek, de különálló tornya Citeauxnak, és más ciszterci templomoknak is volt, a kereszthajó északi szárnya mellett. 20« 307